Bevezető
Miért van erre szükség a tesztelés világában? A teszttervezés nem más, mint a tesztelési projektnek a megtervezése, vagyis tesztelés során e „sorvezető” mentén haladunk lépésről-lépésre. Bár a teszttervezés alapvetően a tesztmenedzser feladata, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nekünk kell elkészíteni, ezért fontos a teszttervezési technikák gyakorlati ismerete.
Teszttervezési szempontból nem mindegy, hogy milyen funkciójú programot/weboldalt tesztelünk, így az sem mindegy, hogy milyen technikával állunk a teszteléshez, és ezek a technikák hogyan néznek ki a gyakorlatban.
Ezek a cikkek kezdő és gyakorlott tesztelőknek egyaránt szólnak, hiszen még ISTQB vizsgát letett gyakorlott tesztelők esetében is előfordulhat, hogy megfeledkeznek bizonyos technikákról [link1][link2]. Cikksorozatunk ezen könnyen használható technikákat hivatott bemutatni, hogy segítsen feleleveníteni/rálátást adni arra, hogy melyik típusú teszteléshez melyik teszttervezési technikát ajánlott alkalmazni – mindezt átfogóan szemléltetve, a teljesség igénye nélkül.
Ok-hatás analízis
Valamennyi funkcionális tesztelési mód közül azok a legszigorúbbak és egyben a legtöbb gondolkodást igénylik, amelyek a döntési tábla alkalmazásán alapulnak [További vonatkozó cikk], hiszen itt tisztán logikai alapon fogalmazzuk meg a szükséges teszteseteket. Nagyon jól alkalmazhatóak olyan esetben, amikor sokféle logikai kapcsolatot tartalmazó feladathoz kell teszteseteket generálni.
Általános megjelenítése egy mátrix, melynek oszlopai definiálják a teszteseteket, sorai pedig a teszteseteket leíró feltételeket, illetve lehetséges lépéseket.
Első lépésként alaposan át kell tanulmányozni a funkcionális követelményeket. A feladat pontos megfogalmazása és megértése elengedhetetlen az eljárás használatához. Ha ezzel megvagyunk, akkor beszámozunk minden okot és okozatot (hatást), amivel találkoztunk. Egy döntési tábla alapvetően négy részből tevődik össze:
- Először a sorokat elnevezzük a specifikációban megállapított okokkal, majd
- felsoroljuk a hatásokat, azaz az okok egy kombinációjára a rendszernek milyen állapotot kell elérnie
- A tesztesetek az oszlopokban fognak kialakulni
- Minden egyes oszlopban feltüntetjük, hogy a tesztesetben teljesül-e egy feltétel, és hogy a feltételkombinációhoz tartozó hatás megvalósul-e
Ha egy feltétel igaz egy tesztesetben, akkor azt a táblázatban I betűvel jelöljük, míg hamis esetben H betűvel. Azokban az esetekben, amikor egy input érték nem releváns az eredmény szempontjából, mert a tesztelés szempontjából értelmetlen, azt kötőjellel (-) jelöljük.
1. PÉLDA
Vegyünk ki pénzt egy bankjegykiadó automatából.
Ehhez az alábbi feltételek teljesülése szükséges:
- A bankkártyánk érvényes
- Helyes PIN kódot adtunk meg
- Legfeljebb háromszor próbálkoztunk a PIN kód megadásával
- Van elegendő pénz a gépben is, és a számlánkon is
A gép az alábbi műveletekre képes:
- Kártya visszautasítása
- PIN újbóli bekérése
- Kártya elnyelése
- Új kívánt összeg bekérése
- Kifizetés
Eset 1:
Okok: Azt feltételezzük, hogy a bankkártyánk nem érvényes, így az okokban felsorolt többi feltétel nem teljesül, ezért lettek kötőjellel jelölve. (Érvénytelen bankkártyával sem a PIN kód nem tesztelhető, sem a számlán lévő elegendő pénz).
Hatások: Mivel érvénytelen bankkártyával próbáltunk meg pénzt felvenni, a kártya azonnal visszautasításra kell, hogy kerüljön, így a többi hatás már nem valósulhat meg.
Eset 2:
Okok: A bankkártyánk érvényes, de nem adtuk meg helyesen a PIN kódot, és nem próbálkoztunk meg újbóli PIN kód megadásával.
Hatások: A kártya nem került visszautasításra (hiszen a példa szerint érvényes), viszont a helytelen PIN kód megadás következtében a rendszernek újra be kell kérnie a PIN kódot, így a rendszer nem viszi tovább a folyamatot.
Eset 3:
Okok: Érvényes a bankkártyánk, de adtuk meg jól a PIN kódot, és a PIN kódot beütve legfeljebb 3x próbálkoztunk.
Hatások: A kártya nem került visszautasításra (hiszen a példa szerint érvényes), viszont a helytelen PIN kód megadás következtében a rendszernek újra be kell kérnie a PIN kódot, de 3x sikertelen próbálkozás után az automata elnyelte a bankkártyánkat.
Eset 4:
Okok: Érvényes a bankkártyánk, jól adtuk meg a PIN kódot (így a háromszori PIN kód megadásra nem kerül sor), de nincs elegendő összeg a számlánkon.
Hatások: A kártya nem került visszautasításra (hiszen a példa szerint érvényes), nem kellett újra PIN kódot bekérni, nem nyelte el a kártyát, de a hibás összeg beütése miatt új összeget kér be.
Eset 5:
Okok: Ebben az esetben minden feltétel maradéktalanul teljesül, azaz érvényes a bankkártyánk, jól adtuk meg a PIN kódot (így a háromszori PIN kód megadásra nem kerül sor), a megfelelő összeget ütöttünk be, így az automata kiadja a pénzt.
Hatások: A kártya nem került visszautasításra (hiszen a példa szerint érvényes), nem kellett újra PIN kódot bekérni, nem nyelte el a kártyát, a beütött összeg elfogadásra került, így az automata kiadja a pénzt.
Az összes lehetséges kombináció úgy írható le matematikailag, hogy a specifikációban szereplő összes oknak 2 állása lehet: igaz vagy hamis. Így minden okvariációhoz 2 hatásvariáció tartozik. Tehát ha csak egy okunk van, akkor ezek szerint két tesztesetünk lesz. Ha két okunk van, akkor az előző két tesztesetet 2-vel kell szorozni, hiszen minden eddigi tesztesetet meg kell vizsgálni úgy, hogy a második ok igaz vagy a második ok hamis. Ha három okunk van, akkor a két okot tartalmazó eseteket (2*2=4 esetet) kell megvizsgálni a harmadik ok igaz és hamis ágán is. Tehát megint 2-vel kell szorozni az eddigi esetek számát. Vagyis a jelen példa esetén a variációk száma 24 =16 variáció lesz. Mivel ez matematikai megközelítés, az összes variáció általában jóval több, mint a valóban lehetséges variációk száma, mert vannak olyan ok-együttállások, amik nem lehetségesek (pl. a lenti, 2.példa alapján: a vásárlónak nincs pontgyűjtő kártyája, de mégis kéri a kedvezményt).
2. PÉLDA
Egy áruház pontgyűjtő kártyát bocsát ki. Minden vásárló, akinek van ilyen kártyája, minden vásárlása során dönthet, hogy 5% kedvezményt kér a számla összegéből, vagy a kártyán lévő pontjait növeli meg. Az a vásárló, akinek nincs ilyen kártyája, szintén megkaphatja az 5% kedvezményt, ha 50.000 Ft felett vásárol.
A bemeneti feltételek (okok) ebben az esetben:
- Van-e pont pontgyűjtő kártya?
- Kéri-e a kártyatulajdonos a kedvezményt?
- 50.000 Ft felett van-e a vásárlás összege?
A kimeneti feltételek (hatások):
- Nincs kedvezmény
- Kedvezmény jóváírása
- Pontok jóváírása
Eset 1:
Okok: Van pontgyűjtő kártya, nem kéri a vásárló a kedvezményt – mivel van kártyája, ebből következően érvénytelen az az ok, hogy a vásárlás összege eléri-e a kedvezményre jogosító összeget.
Hatások: A vásárló nem kap kedvezményt, így kedvezmény jóváírást sem kap, viszont megkapja a vásárlás utáni pontok jóváírását.
Eset 2:
Okok: Van pontgyűjtő kártya, és a vásárló igényt tart a kedvezményre – mivel van kártyája, ebből következően érvénytelen az az ok, hogy a vásárlás összege eléri-e a kedvezményre jogosító összeget.
Hatások: A vásárló megkapja a kedvezményt, jóvá is lesz írva a kártyáján, de így már pontgyűjtésre nem lesz jogosult.
Eset 3:
Okok: Nincs pontgyűjtő kártya, így a kedvezmény igénylése érvénytelen feltétel, és a vásárlás összege nem haladja meg az 50.000 Ft-ot.
Hatások: Mivel a vásárlás nem haladta meg a kedvezményre jogosító 50.000 Ft-ot, így kedvezményt nem kap – kártya hiányában pedig pont sem írható jóvá.
Eset 4:
Okok: Nincs pontgyűjtő kártya, így a kedvezmény igénylése érvénytelen feltétel, de a vásárlás összege meghaladja az 50.000 Ft-ot.
Hatások: Mivel az 50.000 Ft-os feltétel teljesült, így a vásárló jogosulttá válik a kedvezményre, melyet jóvá is írnak. (Pontot nem kap, mert nincs kártyája.)
A feladat összes kombinációja matematikailag így írható fel: 2³= 8 variációs lehetőség számolható ki (2 szorozva az okok számának hatványával). Mivel ez matematikai megközelítés, ami tesztelési szempontból értelmetlen variációkat is tartalmaz, értelemszerűen kiszűrjük ezeket.
