facebook-pixel

Teszttervezési technikák – 3. rész

Bevezető

Miért van erre szükség a tesztelés világában? A teszttervezés nem más, mint a tesztelési projektnek a megtervezése, vagyis tesztelés során e „sorvezető” mentén haladunk lépésről-lépésre. Bár a teszttervezés alapvetően a tesztmenedzser feladata, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nekünk kell elkészíteni, ezért fontos a teszttervezési technikák gyakorlati ismerete.

Teszttervezési szempontból nem mindegy, hogy milyen funkciójú programot/weboldalt tesztelünk, így az sem mindegy, hogy milyen technikával állunk a teszteléshez, és ezek a technikák hogyan néznek ki a gyakorlatban.

Ezek a cikkek kezdő és gyakorlott tesztelőknek egyaránt szólnak, hiszen még ISTQB vizsgát letett gyakorlott tesztelők esetében is előfordulhat, hogy megfeledkeznek bizonyos technikákról [link1] [link2]. Cikksorozatunk ezen könnyen használható technikákat hivatott bemutatni, hogy segítsen feleleveníteni/rálátást adni arra, hogy melyik típusú teszteléshez melyik teszttervezési technikát ajánlott alkalmazni – mindezt átfogóan szemléltetve, a teljesség igénye nélkül.

Állapotátmenet-teszt

Az állapotátmenet-tesztelés során a rendszert ún. állapotokkal írjuk le, az állapotokat átkötő átmeneteket pedig végrehajtható tesztlépéseknek tekintjük. Fontos, hogy a különböző állapotokból elérhető összes lépést bejárjuk, amennyiben a specifikáció alapján ez nem lehetséges, jelezzük az illetékesnek, hogy a specifikáció kiegészítésre szorul. A végállapot(ok)nak kiemelt szerepe van: egy teszteset akkor teljes, ha végállapotban ér véget, és akkor van elegendő tesztesetünk, ha minden lehetséges utat bejártunk – ugyanis egy bejárási út pontosan egy tesztesetet ír le.

Ezt a teszttervezési módszert jellemzően automata tesztelés során használják (modellalapú tesztelés által, de ezt most nem fejtjük ki, mert más téma tárgyát képezi), manuális teszteknél ritkán fordul elő, mert ott jellemzően inkább az ok-hatást tesztelést használjuk.

Az állapotátmenet-teszt 4 alapvető részből áll:

  • állapotok, amelyeket a szoftver felvehet (pl. nyitott vagy bezárt)
  • átmenetek egyik állapotból a másikba (pl. ATM pénzfelvételnél első alkalommal van még elegendő összeg, a második pénzfelvétel során már nincs pénzfelvételhez elegendő összeg a számlán)
  • események, melyek átmenetet okozhatnak (pl. file bezárása, pénzfelvétel)
  • tevékenységek, amelyeket az átmenet eredményeként hajtunk végre (pl. hibaüzenet, felvenni kívánt pénzösszeg kiadása)

Az állapotátmenetet 2 fő módon jeleníthetjük meg: állapottábla, illetve állapotátmenet-diagram segítségével.

Az állapottábla egy olyan táblázat, ami az összes állapotra és lehetséges eseményre mutatja az állapotátmeneteket, megjelenítve az érvényes és érvénytelen átmeneteket is.

Az állapotátmenet-diagram pedig a rendszer állapotait jelző diagram, ami az állapotváltozást okozó eseményeket/körülményeket is mutatja. Az állapotok szövegdobozzal, az átmenetek pedig nyilakkal vannak jelölve.

Mindkét megjelenítési módot alkalmazni fogjuk az alábbi példában.

PÉLDA

Vegyünk ki pénzt egy bankjegykiadó automatából.

Maradjunk annál a korábbi tesztelési technikáknál bemutatott példánál [További vonatkozó cikk], miszerint ATM-ből szeretnénk pénzt kivenni. Ha 3x-i próbálkozásra is téves PIN kódot ütünk be, akkor a rendszer zárolja a számlát.

Ha a felhasználó az első 3 kísérlet során helyes PIN kódot ad meg, akkor a bejelentkezés sikeresnek minősül. Ha a felhasználó az 1. vagy a 2. PIN kód beütés során érvénytelen PIN kódot ad meg, akkor „Érvénytelen PIN kód” hibaüzenetet kap, a 3. hibás beütés során kerül zárolásra a számlája.

this is a text describes a picture

 

Állapotátmenet-diagram

Itt látható a kiindulási állapot (Start) utáni tesztesetek (PIN kód beütése 1-3 alkalommal) helyes és hibás beütésének összes variációja. A nyilak jelzik, hogy bizonyos tesztesetekben milyen útvonalakon halad a tesztelés, és a lehetséges variációk milyen végállapotokat eredményeznek.

this is a text describes a picture

 

Állapottábla (Á = állapot)

A táblázatban a helyes PIN kód megadása után azonnal Á5, azaz elfogadott végállapotba kerül a rendszer. A hibás PIN kód megadások után mindig a következő próbálkozási lehetőség állapotába kerül a rendszer mindaddig, amíg a végállapot a számla zárolását nem eredményezi, hiszen ebben az oszlopban csak hibás PIN kódok tesztelését vesszük alapul. Amennyiben kombinálni szeretnénk a helyes és hibás PIN kód beütésének teszteseteit, úgy érdemes inkább az állapotátmenet-diagramot alapul venni a tesztelésünkhöz.

Megosztás

Facebook
LinkedIn
Twitter

Nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről?

Tartalomjegyzék

Érdekel a tesztelés világa?

Dolgozz velünk hazai és nemzetközi projekteken

egy csoport ember ül egy asztalnál laptopokkal

Várj, ne maradj le legújabb szakmai cikkeinkről

Iratkozz fel hírlevelünkre és minden hónapban elküldjük a legizgalmasabb cikkeket

egy laptop számítógépet tartó szemüveges férfi
egy süti csokireszelékkel
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.