facebook-pixel

A regressziós tesztelés helyes alkalmazása

A szoftvertesztelés különböző típusai és formái között a regressziós tesztelést gyakran félreértések és a helytelen alkalmazás bizonytalanságai övezik. Gyakran előfordul, hogy a felsővezetés nem fordít rá elegendő figyelmet, mivel úgy vélik, hogy a már tesztelt funkciók újbóli tesztelése felesleges és túlzottan aggodalmas megközelítés. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a regressziós tesztelés alapvető fontosságú ellenőrzési pontként szolgál. Ez a tesztelési forma biztosítja, hogy a korábban működő funkciók továbbra is ugyanúgy működjenek, és hogy az új fejlesztések ne vezessenek újabb problémákhoz. Így a regressziós tesztelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a szoftver végül valóban értékes legyen a felhasználók számára, és a minőségbiztosítás teljes folyamata megbízható és hatékony legyen.

Az alkalmazás kódjának összetettsége és mérete miatt gyakran nehéz előre megjósolni, hogy a kisebb frissítések vagy hibajavítások milyen hatással lesznek az egész rendszerre. Az ilyen módosítások váratlan mellékhatásokat okozhatnak, amelyek negatívan befolyásolhatják a már meglévő funkciókat és a szoftver stabilitását. Ebben a helyzetben válik kulcsfontosságúvá a regressziós tesztelés. Ez a tesztelési típus arra szolgál, hogy azonosítsa és kiküszöbölje az újonnan bevezetett fejlesztések, funkciók által közvetetten okozott hibák vagy problémák okozta negatív hatásokat. A regressziós tesztelést (LINK) ideálisan egy szoftver életciklusában közvetlen az implementációs szakaszának az elejétől el kell kezdeni, és rendszeresen elvégezni a folyamat során , hogy biztosítsuk a szoftver minőségét és megbízhatóságát a későbbi fejlesztések, javítások és frissítések ellenére is.

Mi a különbség a regressziós tesztelés és az újratesztelés között?

A regressziós tesztelés és az újratesztelés két olyan kifejezés, amelyet gyakran összekeverünk a szoftvertesztelés során. Bár első hallásra hasonlónak tűnhetnek, ezek a fogalmak jelentésükben és céljukban jelentősen eltérnek egymástól.

Regressziós tesztelés

A regressziós tesztelés olyan tesztelési típus, amelynek célja annak biztosítása, hogy az új kódváltoztatások, mint például frissítések, hibajavítások vagy új funkciók hozzáadása, ne okozzanak nem kívánt mellékhatásokat a már meglévő, korábban működő funkciókban. Ez a tesztelési módszer elengedhetetlen a szoftver stabilitásának és megbízhatóságának fenntartása érdekében. A regressziós tesztelés során a tesztelők széleskörű teszteseteket futtatnak le, amelyek nemcsak az új kódváltozásokra, hanem az alkalmazás egészére vonatkoznak. Az ilyen tesztek gyakori ismétlése segít azonosítani az esetleges regressziós hibákat , és biztosítja, hogy az új fejlesztések ne rontsák le a már meglévő funkciók működését. A regressziós tesztelés gyakran megismétlődik a fejlesztési ciklusok során, különösen akkor, amikor jelentős kódváltoztatások történnek, hogy minimalizálják a szoftverben rejlő kockázatokat.

Újratesztelés

Az újratesztelés ezzel szemben egy olyan specifikus tesztelési folyamat, amely arra fókuszál, hogy megerősítse, a korábban jelentett és kijavított hibák valóban megszűntek. Az újratesztelés célja kizárólag a konkrét hibajavítások validálása. Ez azt jelenti, hogy amikor egy hibát azonosítanak és kijavítanak, a tesztelők újra lefuttatják az adott hibával kapcsolatos teszteseteket, hogy biztosak legyenek abban, hogy a probléma valóban megoldódott. Az újratesztelés során a tesztelők csak azokat a teszteseteket futtatják, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a kijavított hibákhoz, így a folyamat specifikus és célzott. Minden egyes hibajavítás után elvégzik, hogy meggyőződjenek a javítás sikerességéről.

Összefoglalva, a regressziós tesztelés a teljes alkalmazás stabilitását ellenőrzi az új változások után, míg az újratesztelés csak a kijavított hibákra fókuszál. Míg a regressziós tesztelés szélesebb körű és rendszeres, az újratesztelést specifikus an a hibajavítások után végzik. Mindkét tesztelési típus fontos, de különböző célokat szolgál és más módon alkalmazzák őket.

Hogyan határozzuk meg a regressziós tesztelés belépési és kilépési kritériumait?

A regressziós tesztelés belépési(LINK) és kilépési kritériumai(LINK) fontos szerepet játszanak a tesztelési folyamatban, mivel ezek határozzák meg, mikor lehet elkezdeni és befejezni a regressziós tesztelést. A regressziós tesztelés belépési és kilépési kritériumainak meghatározása segít fenntartani a tesztelési folyamat következetességét, biztosítja, hogy a szoftver megfeleljen a teszteléshez szükséges előfeltételeknek, és egyértelműen jelzi, hogy mikor fejeződött be a tesztelés. Emellett segíthet az erőforrások hatékony kezelésében is, mivel a megállapított kritériumok alapján oszthatjuk be az időt és az erőforrásokat.

Az alábbiakban ismertetem a belépési és kilépési kritériumok meghatározásának lépéseit és szempontjait.

Belépési kritériumok

A belépési kritériumok határozzák meg azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell a regressziós tesztelés megkezdése előtt:

  • Fejlesztési ciklus befejezése: Az új funkciók fejlesztése vagy hibajavítások befejezése.
  • Build stabilitása: Az új build stabil és tesztelhető állapotban van.
  • Megfelelő erőforrások és tesztkörnyezet: a regressziós tesztelés az erőforrások rendelkezésre állásától függ, beleértve az időt, a munkaerőt és a szükséges infrastruktúrát, vagyis a tesztkörnyezet (LINK)felállítását és a szükséges eszközök rendelkezésre állását.
  • Hatékony kódváltozások: a regressziós tesztelésre azon modulok esetében érdemes összpontosítani, amelyek a közelmúltban végrehajtott kódváltozáson estek át. Ha egy adott modul nem érintett, nem szükséges bevonni a regressziós tesztelési folyamatba.
  • Tesztforgatókönyvek rendelkezésre állása: Az összes szükséges tesztforgatókönyv, teszteset és automatizált teszt készen áll.
  • A tesztadatok biztosítása: Minden szükséges adat rendelkezésre áll, így a tesztelők zökkenőmentesen végezhetik feladataikat.
  • Korábbi eredmények elérhetősége: a regressziós tesztelés megköveteli a korábban végrehajtott tesztesetekhez vagy teszttervekhez és a megfelelő eredményekhez való hozzáférést. Ezeknek a múltbeli adatoknak a megléte lehetővé teszi a rendszer jelenlegi viselkedésének értékeléséhez szükséges megfelelő összehasonlítást.
  • Scope meghatározása: Az esetlegesen korlátozott erőforráslehetőségek miatt érdemes osztályozni a regressziós tesztelés eredményeit, ezáltal kialakítva egy „scope”-ot, amely meghatározza, hogy mely hibákkal foglalkozunk prioritás szerint, figyelembe véve a fontosságukat és reprodukálhatóságukat.

Kilépési kritériumok

A kilépési kritériumok azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a regressziós tesztelés befejezhető legyen. Ezeket a tesztelés megkezdése előtt határozzuk meg, mint például:

  • Összes teszteset lefuttatása: Az összes tervezett teszteset és tesztforgatókönyv sikeres lefuttatása. Hibák esetén, azok kijavítása után szükséges az újrafuttatás.
  • Hiba nélküli futtatás: Az összes kritikus és magas prioritású hiba kijavítása és validálása.
  • Tesztjelentések elkészítése: A tesztelési eredmények dokumentálása és jelentések elkészítése.
  • Kockázatok kezelése: Az összes azonosított kockázat és probléma megfelelő kezelése. Például a felhasználók körében népszerű funkciók tesztelésének előtérbe helyezése.

Regressziós és automata tesztelés

A költséghatékony és eredményes regressziós tesztelés kulcsa a megfelelő egyensúly megtalálása a különböző problémákat kezelő manuális és automatizált eljárások között.

A projekt bővülésével egyre logikusabbá válik a regressziós tesztelés automatizálása, hiszen kihívást jelenthet több ezer teszt manuális elvégzése, és az eredmények összehasonlítása, ami akár több ezer oldalnyi kimenetet is generálhat.

A tesztautomatizálás segít növelni a pontosságot, minimalizálja az emberi hibákat, és lehetővé teszi a megszakítás nélküli 24/7 tesztelést. Ez a megközelítés rengeteg időt takarít meg, lehetővé téve a tesztelők számára, hogy a teljes figyelmüket igénylő kritikus területekre koncentrálhassanak.

A tesztautomatizálás előnyei

  • Nagyobb fokú tesztelési lefedettség: az automata tesztelés folyamán bizonyos ellenőrzéseket alaposabban és könnyebben lehet megvalósítani, így a nagyobb számú teszteset végrehajtásával és forgatókönyv kiegészítésével szélesebb körű tesztelést valósíthatunk meg.
  • Időmegtakarítás: az automatizált tesztelés jelentősen csökkenti az ismétlődő és időigényes tesztesetek végrehajtásához szükséges időt. Az automatizálás révén a tesztek párhuzamosan végezhetők, számos teszteset egyidejűleg futtatható, és gyors eredményeket hozhat, felgyorsítva az egész tesztelési folyamatot.

A regressziós tesztelés automatizálása lehetővé teszi a tesztelők számára, hogy szellemi kapacitásukat, a kritikus gondolkodást és kreativitást egyéb tesztelői feladatokra összpontosítsák.

Az automatizált tesztelés hátrányai

  • Kezdeti beruházások: az automatizálás jelentős kezdeti beruházást igényel speciális szoftverekbe és berendezésekbe.
  • Bonyolultság: összetett és nehezen beállítható, különösen a nagy és komplex rendszerek esetében.
  • Karbantartás: a tesztelési szkriptek rendszeres karbantartását és frissítését igényli.

A regressziós tesztelés támogatásának módjai

  • Tesztelők bevonása: A tesztelőknek aktívan részt kell venniük kódvizsgálati megbeszéléseken, még akkor is, ha nem rendelkeznek számottevő fejlesztői ismeretekkel. A kódokat érintő megbeszéléseken való részvétel segít a tesztelőknek, hogy tájékozottak maradjanak a kódváltozásokról, és a regressziós tesztelés során a meglévő teszt készletet az implementáció által érintett funkciókkal közvetlen kapcsolatban álló működést ellenőrző esetekkel célzottan tovább bővítjük. ( hibasejtes, LINK) A sikeres regressziós teszteléshez elengedhetetlen a fejlesztői, tesztelői, illetve üzleti csapatok közötti együttműködés és kommunikáció. A rendszeres megbeszélések, az egyértelmű dokumentáció, valamint a teszteredmények és a meglátások egymással való megosztása segít az érintettek munkájának összehangolásában, és az esetleges problémák vagy aggályok kezelésében.
  • Fókuszban a hatékony teszttervezés: Sok esetben a kisebb számú, indokolt teszt hatékonyabb lehet, mint a nagyszámú, potenciálisan felesleges teszt. A tesztesetek hatékonyságának javításához olyan fejlett teszttervezési technikákat kell alkalmazni, amelyek célja a tesztlefedettség maximalizálása a szükséges tesztek számának csökkentése mellett.
  • Ismételhető folyamatok kialakítása: Amikor egy regressziós tesztet ugyanazon funkción többször végeznek el, és az eredményeiket összehasonlítják, a pontos eredmények biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a lehető legkisebb eltéréssel végezzék el azokat. Bár az új verziókban bekövetkező változások miatt előfordulhatnak bizonyos eltérések, a cél a következetesség fenntartása a tesztelési folyamat során.
  • Folyamatos fejlesztés: Szükséges a regressziós tesztelési folyamatok rendszeres értékelése és finomítása. A teszteredmények elemzése, visszajelzések gyűjtése és a javítandó területek azonosítása elengedhetetlen a regressziós tesztelés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében.
  • Folyamatos integráció és folyamatos tesztelés (Folyamatos minőség): A regressziós tesztelés bekapcsolása a folyamatos integrációs és tesztelési (CI/CT) csatornákba biztosítja, hogy a tesztek rendszeresen és automatikusan végrehajtásra kerüljenek, amikor a szoftverben változások történnek.

Az automatizált regresszió hozzáadása a folyamatos szállítási (CD) tesztcsomagokhoz segíthet az alkalmazás hibáinak felderítésében a telepítési szakaszban. Bár több időt igényel, a használat során előnyösnek bizonyul. Ezért fontossági sorrendet kell felállítani, és potenciálisan több tesztkészletet (LINK) kell létrehozni: egy rövidebbet a gyors visszajelzéshez és egy hosszabbat a kiterjedt lefedettséghez.

Hogyan segíthet a regressziós tesztelés az Ön vállalkozásának?

A minőség, a stabilitás fenntartása és az ügyfél-elégedettség növelése.

Alapos regressziós teszteléssel fenntarthatja szoftverterméke minőségét és stabilitását. A regressziós tesztelés biztosítja, hogy szoftvere stabil és hibamentes maradjon, és hozzájárul az általános ügyfél-elégedettséghez. Segít a termékébe és a márkájába vetett bizalom kiépítésében, mivel az ügyfelek számíthatnak a kiegyensúlyozott teljesítményre és a pozitív felhasználói élményre.

Idő- és költségmegtakarítás

A hibák azonosítása és javítása a fejlesztési ciklus korai szakaszában általában kevésbé időigényes és költséges, mint a későbbiek folyamán, akár már a végfelhasználók által felfedezett problémák kezelése során. A szoftverfejlesztési folyamat korai szakaszában végzett alapos regressziós tesztelés és hibajavítás lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy időben észleljék és orvosolják a problémákat, mielőtt azok komolyabb gondokat okoznának. Ez nemcsak a fejlesztési folyamat hatékonyságát növeli, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet.

A regressziós tesztelés természetesen nem váltja ki a szoftver implementációjával párhuzamosan folytatott tesztelést. A legjobb gyakorlat, ha a funkció specifikálásával párhuzamosan a teszttervezés, kivitelezése után a tesztelése megtörténik, amit kiegészít a folyamatosan bővülő regresszió.(LINK)

Megosztás

Facebook
LinkedIn
Twitter

Nem szeretnél lemaradni az új bejegyzésekről?

Tartalomjegyzék

Érdekel a tesztelés világa?

Dolgozz velünk hazai és nemzetközi projekteken

egy csoport ember ül egy asztalnál laptopokkal

Várj, ne maradj le legújabb szakmai cikkeinkről

Iratkozz fel hírlevelünkre és minden hónapban elküldjük a legizgalmasabb cikkeket

egy laptop számítógépet tartó szemüveges férfi
egy süti csokireszelékkel
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.