Tesztadat előállítás: Faker

Előzmények

– A Demora szükség lenne 20db 50millió feletti, csokkal támogatott hiteligényre, 30db csokkal nem támogatottra, 40 feletti igénylőkkel, 20db lakásfelújításra felvehető kölcsönigényre.

– Keressünk az adatbázisban!

– A Demora csak a teszt1-en lesz lehetőség, de azon üres adatbázissal nyitunk.

– Oks, akkor vigyük fel adatvezérelt megoldással! (lásd előző cikkek: Adatvezérlés 1, 2, 3 )

– Nem rossz, de mit vigyünk fel? Egy igény 60-90 mező nagyrészt véletlenszerű kitöltését jelenti, ki állít elő egy ilyen Excelt? Ez kb. 5000 cella véletlen, de értelmes adattal való feltöltése.

– Nekem van egy ötletem. Faker.

Bevezetés

Gyakran fordul elő, hogy a tesztelésnél tömegesen lenne szükség véletlenszerűen előállított tesztadatokra. Véletlen nevekre, címekre, dátumokra, értékekre stb… Erre biztosít megoldást a faker könyvtár Robot Frameworkhöz.

Faker

A Faker egy népszerű könyvtár, amely hamis (de ésszerű) adatokat generál, amelyek felhasználhatók minden olyan esetben, ahol tesztadat előállítás vagy anonimizálás a cél. Eredetileg Perlben íródott, de majdnem minden nyelvre van portja. Ebben a cikkben a Robot Framework könyvtár működését mutatjuk be. Ez a könyvtár a Python-os faker portra épül, ehhez szolgáltat kulcsszavakat.

Sajnos a könyvtár aluldokumentált: https://guykisel.github.io/robotframework-faker/

A cikk végén adok tanácsot, hogy ezt hogyan kezeld.

Alapozás

Egy gyors telepítés után:

A robot-ban behivatkozhatjuk a könyvtárat és használhatjuk. Mivel a könyvtár kulcsszavai elég egyszerűek, azt tanácsolom, hogy adj nevet a könyvtárnak és utána használd a könyvtárnév előtagot a kulcsszavak előtt. Így:

A fenti példában a ${name} változónak adtunk véletlen Name értéket a faker segítségével és ezt a véletlen értéket írtuk ki a log-ba.

Általánosságban a faker könyvtár adatelőállító kulcsszavainak az a használati módja, hogy meghívás után visszaadott értéket egy változóba dobjuk.

Lokális kamuzás

Faker használhat egy területi beállítást argumentumként, hogy lokalizált adatokat adjon vissza. Ha nem található honosított szolgáltató, a gyár visszaáll az amerikai angol alapértelmezett LCID karakterláncra, azaz: en_US.

Így kérheted meg a faker-t, hogy magyarul kamuzzon adatot:

Specifikációs hiányosságok

A specifikáció olyan remek, amilyennel a tesztelők gyakran találkoznak. Olyan, mint a népmesében a királyhoz menő parasztlány, sétál, de mégsem, visz ajándékot, de mégsem, fel is van öltözve, de mégsem…. Néhol simán szűkszavú, néhol téves infókat tartalmaz. Ha csak az alap beállított fake-eket akarja az ember használni, akkor ezzel is el lehet boldogulni, de ha valami speciálisat szeretnénk (saját fake megvalósítása, külső, de már létező egyéb fake behúzása), akkor jobban járunk, ha Python-ban valósítjuk meg és úgy húzzuk be magunknak kulcsszó formájában.

Zárásféleképpen

A Faker könyvtár alapból sokat tud és nagyon jól használható kamu adathalmaz létrehozására. Az előzményben szereplő tesztadatok előállítására remek eszköz. Az adatvezérléses (adtavezérlés 3.) cikkben láttuk, hogy hogyan lehet tesztadatot „beolvasni”, a következő részben megmutatjuk, hogy a kamus tesztadatokat hogyan lehet könnyen emészthető formába (CSV, Excel) kiírni állományba. Addig is

Jó tesztet! Hajrá! 🙂

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

Mi az a regressziós tesztelés, és miért ez a szoftverminőség záloga?

Ismerős a helyzet? A fejlesztőcsapat éppen csak élesített egy ragyogó új funkciót, amitől mindenki a felhasználószám robbanásszerű növekedését várja. Az öröm azonban rövid ideig tart: alig egy órával a kiadás után érkeznek az első dühös hibajegyek. Az új funkció ugyan remekül működik, de valamilyen rejtélyes módon a bejelentkezés gomb megszűnt létezni, vagy a fizetési folyamat

Hogyan gyorsítja a tesztelés a release ciklust? A sebesség és a minőség szimbiózisa

„A tesztelés lassít.” Ez az egyik leggyakoribb tévhit a szoftverfejlesztési projektekben, ami gyakran vezet oda, hogy a release határidők közeledtével a minőségbiztosítás az első, amit feláldoznak a gyorsaság oltárán. A szemléletmód alapja a hagyományos, lineáris fejlesztési modell, ahol a tesztelés egyfajta „végellenőrzésként” funkcionál, ami megakasztja a folyamatot. A valóság azonban az agilis és DevOps környezetben

Miért bukik el a legtöbb tesztautomatizálási projekt? 5 kritikus hiba, amit elkerülhetsz

Bevezető A tesztautomatizálás ma már nem luxus, hanem a gyors szoftverkiadás alapfeltétele. Mégis, a statisztikák és a szakmai tapasztalat azt mutatják, hogy az automatizálási kezdeményezések jelentős része – egyes becslések szerint akár több mint fele – soha nem hozza meg a várt megtérülést. Sőt, gyakran több problémát és költséget szül, mint amennyit megold. Miért van

Scroll to Top