Bértranszparencia és tudásmérés: Új kihívások a szoftvertesztelésben

Az EU bértranszparencia törvény hatása

2026-tól az Európai Unióban tevékenykedő vállalatoknak kötelező lesz megfelelniük az új bértranszparencia irányelvnek. Ez a jogszabály azt célozza, hogy átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat, és csökkentse a nemek közötti bérkülönbségeket. A törvény értelmében a munkáltatóknak objektív, szakmai alapon kell meghatározniuk a fizetéseket – már nem elég a szubjektív megítélés vagy a „piaci alkuerő”.

Cégünknél, mint sok más szervezetnél, ez komoly kihívást jelent. Szakmai vezetőként szembesülnöm kellett azzal a kérdéssel: hogyan lehet objektíven, mérhetően megállapítani egy tesztelő tudását és tapasztalatát?

Jelenlegi tudásmérési módszerek korlátai

Eddig két fő forrásra támaszkodtunk a munkatársak tudásának felmérésénél:

  1. Önéletrajz (CV): A korábbi tapasztalatok, projektek, használt eszközök listája
  2. Önbevallásos skill mátrix: A munkatársak saját megítélése szerint töltik ki, milyen területeken, milyen szinten rendelkeznek tudással

Ezek a módszerek hasznosak, de korlátaik is vannak:

  • Szubjektívek – mindenki másképp értékeli a saját tudását
  • Nehéz összehasonlítani különböző emberek skill mátrixait
  • Nem adnak objektív visszajelzést a valós tudásszintről
  • A CV-ben szereplő tapasztalatok nem feltétlenül tükrözik az aktuális tudást

Amit mérni szeretnénk

A bértranszparencia törvénynek való megfeleléshez olyan mérési módszerekre van szükségünk, amelyek elméleti és gyakorlati tudást is mérnek és objektíven értékelhetők.

Olyan elméleti tudást mérésére van szükség, mint például:

  • Teszteset-tervezési technikák ismerete (ekvivalencia-particionálás, határérték-elemzés stb.)
  • Tesztelési alapfogalmak
  • Minőségbiztosítási folyamatok megértése

A gyakorlati készségek mérését jelenti például:

  • az SQL lekérdezések írása
  • API tesztelés
  • Különböző tesztelési eszközök használata
  • Tesztadatok előállítása

Az objektív értékelhetőség akkor valósul meg, ha:

  • Automatikusan pontozhatóak az eredmények
  • Nem igényel szakértői időt az ellenőrzés
  • az eredmények összehasonlíthatók a különböző munkatársak között

A kihívás: Automatizált értékelés gyakorlati feladatoknál

Elméleti tudás mérése: Moodle

Az elméleti tudás felmérése viszonylag egyszerű. Használhatunk Moodle-t vagy hasonló tanulásmenedzsment rendszert, ahol:

  • Feleletválasztós kérdéseket készítünk
  • Igaz-hamis állításokat teszünk fel
  • Párosító feladatokat adunk
  • Sorbarendező feladatokat adunk

Ezeket a rendszer automatikusan értékeli, pontozza, és statisztikát készít róla. Ez működik, de csak elméleti tudást mér.

Gyakorlati tudás mérése: A nehéz rész

A valódi kihívás a gyakorlati készségek mérése. Hogyan ellenőrizzük automatikusan, hogy:

  • Képes-e szisztematikusan teszteseteket tervezni?
  • Tudja-e használni az API tesztelési eszközöket?
  • Tud-e tesztadatot tervezni?

Első ránézésre ez lehetetlennek tűnik. Hogyan értékelne egy gép olyan feladatokat, amelyek szakértői tudást igényelnek?

Kis keresgéléssel találtam egy régi, szoftvertesztelő versenyt, ahol a jelentkezőknek gyakorlati feladatokat kellett megoldani: „https://www.teszteloverseny.hu”. Itt végignézve a feladatokat találtam olyat, aminek a kiértékelését el tudtam képzelni automatikusan. Ezek a feladatok adták az ötletet a hasonló feladatok kitalálásához és elkészítéséhez.

A verseny feladatai között volt például olyan, ahol meghatározott szabályok alapján kellett egy rendszert tesztelni, és a hibákat dokumentálni. Ez rávilágított, hogy ha a feladat jól strukturált, és az elvárt eredmények egyértelműen meghatározhatók, akkor lehetőség van az automatizált kiértékelésre. Az ISTQB szabvány szerinti teszteset-tervezési technikák (ekvivalencia-osztályozás, határérték-elemzés) alkalmazása során ugyanis kiszámítható, hogy hány és milyen típusú tesztesetet kellene elkészíteni – ez pedig már mérhető.

Automatikusan értékelhető gyakorlati feladatok

Az előzőek alapján olyan gyakorlati feladatokat kellett kifejleszteni, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Különböző platformokra készítettem alkalmazásokat, például:

  • API alkalmazások: REST endpoint-ok tesztelése, ahol a tesztelőknek JSON/XML formátumú adatokat kell validálniuk
  • Web alkalmazások: Űrlapok validációjának tesztelése böngészőben
  • Desktop alkalmazások: Asztali programok funkcionális tesztelése

Ezek a feladatok úgy lettek megtervezve, hogy:

  • Valós tesztelői munkát szimulálnak, közel állnak a napi gyakorlathoz
  • Megkövetelik az ISTQB által definiált teszteset-tervezési technikák alkalmazását
  • Az eredmények automatikusan mérhetők és pontozhatók
  • Nem kell a szakértő ideje az ellenőrzéshez – ez különösen fontos egy tesztelő cégnél, ahol a szakértői idő költsége magas

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ezek a mérések segítenek nekünk:

  • Objektív alapot biztosítani a bérezési döntésekhez, ami kulcsfontosságú a bértranszparencia követelményeinek teljesítéséhez
  • Fejlődést nyomon követni – látjuk, ki hogyan fejlődik idővel, melyik tesztelő mely területeken erősödik
  • Képzési igényeket azonosítani – ki milyen területen szorul támogatásra, mely ISTQB modulok elsajátítása hiányzik még
  • Megfelelni az EU bértranszparencia követelményeinek, bizonyítható módon igazolva a bérezési különbségeket

Egy szoftvertesztelésre specializálódott cégnél ez különösen fontos, hiszen a munkatársak tudásszintje közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás minőségét és az ügyfélkapcsolatokat. A mérhető kompetenciák alapján könnyebben tudunk megfelelő projektekre munkatársakat allokálni, és megalapozott karriertervet építeni számukra.

Folytatás következik…

A következő cikkben részletesen bemutatom, hogyan készítettem ilyen automatikusan értékelhető gyakorlati feladatokat, milyen környezetet alakítottam ki, milyen segítségeket vettem igénybe.

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

Hogyan építettünk automatizált tesztelői felmérőt programozói háttér nélkül?

Bevezető Szakmai vezetőként gyakran találkozom azzal a kihívással, hogy hogyan mérjem fel a munkatársaim tudását, és hogyan biztosítsak számukra olyan gyakorlási lehetőségeket, amelyek valóban fejlesztik a tesztelési készségeiket. A hagyományos elméleti feladatok ugyan hasznosak, de nem mindig tükrözik a valós munkakörnyezetet. Szükségem volt olyan gyakorló feladatokra, amelyek: A kérdés az volt: hogyan lehet olyan feladatokat

Mi a különbség a szoftvertesztelés és a minőségbiztosítás között?

Bevezető A szoftverfejlesztés világában gyakran keveredik két fogalom: szoftvertesztelés és minőségbiztosítás (Quality Assurance, QA). Sok projektben szinonimaként használják őket, pedig valójában másról van szó. A különbség nem pusztán elméleti: a félreértések rossz folyamatokhoz, hiányos szerepkörökhöz és felesleges költségekhez vezethetnek. Ebben a cikkben áttekintjük, mit takar a két fogalom, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miért fontos, hogy

Az ERP bevezetések valódi költségei – és hogyan előzi meg a tesztelés a kudarcot

Bevezető Minden vállalati vezető, aki valaha ERP bevezetési projekt közelében járt, pontosan tudja azt az érzést, amikor a projekt költségei hónapról hónapra nőnek, a határidők csúsznak, és lassan úgy tűnik, mintha az egész vállalkozás egy feneketlen kútba dobná a pénzt. Az Enterprise Resource Planning rendszerek bevezetése talán a nagyvállalatok legnagyobb informatikai kihívása, és a statisztikák

Scroll to Top
Passed
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Adatkezelési tájékoztató