Bevezető
„Szervezzük ki, vagy vegyünk fel rá saját embert?”
Ez a kérdés – a klasszikus „Buy vs. Build” dilemma – valószínűleg minden növekvő technológiai cég vezetőségének asztalán landolt már. Amikor a szoftverfejlesztési projekt eléri azt a szintet, ahol a minőségbiztosítás (QA) hiánya már kritikus üzleti kockázatot jelent, dönteni kell.
A legtöbb esetben az első reakció a pénzügyi osztály részéről egy gyors matek: „Egy szenior külsős tesztelő óradíja 15-20 ezer forint. Ha felveszünk egy saját kollégát, az bérköltséggel együtt is kijön ennek a feléből. Tehát a belső felvétel az olcsóbb.”
Ez a számítás logikusnak tűnik, de a gyakorlatban gyakran téves. Olyan, mintha egy autó árát kizárólag a benzin ára alapján ítélnénk meg, figyelmen kívül hagyva a vételárat, a biztosítást, a szervizt és az értékcsökkenést.
Ebben a cikkben lebontjuk a szoftvertesztelés Teljes Birtoklási Költségét (Total Cost of Ownership – TCO), és megvizsgáljuk azt a tényezőt, ami az Excel táblázatokból gyakran kimarad: az időt.
1. Az „Idő” tényező: Mikorra kell a szakember?
Az üzleti életben az idő pénz. Szoftverfejlesztésben az idő: piacra lépés (Time-to-Market). Ha egy projekt azért csúszik hónapokat, mert nincs, aki letesztelje, az közvetlen bevételkiesést jelent.
A belső felvétel rögös útja
Ha ma úgy döntünk, hogy felveszünk egy tapasztalt manuális vagy automata tesztelőt, a következő idővonallal kell számolnunk:
- Hirdetés és szűrés (2-4 hét): A QA szakma hiányszakma. A jó szakemberek nem álláskeresők, őket vadászni kell.
- Interjúkörök (2-3 hét): HR kör, szakmai teszt, szakmai interjú, vezetői interjú. Ez nem csak idő, de a belső senior kollégák drága idejét is égeti.
- Felmondási idő (30-60 nap): Ha megtaláltuk a tökéletes jelöltet, ő valószínűleg dolgozik valahol. A senioroknál gyakori a 2 hónapos felmondási idő.
- Onboarding (1-3 hónap): Attól, hogy belépett az ajtón, még nem termel 100%-on. Meg kell ismernie a domaint, a rendszereket, a kollégákat.
Összegezve: A döntéstől a teljes értékű munkavégzésig minimum 3-6 hónap telik el. Van ennyi ideje a projektnek?
A külsős megoldás (Staffing/Outsourcing) sebessége
Ezzel szemben egy specializált tesztelői cég (vendor) üzleti modellje arra épül, hogy „készleten” tartja a szakértelmet.
- Kiválasztás (1-3 nap): A partnercég bemutat 2-3 profilozott jelöltet, akik azonnal elérhetők.
- Integráció (1-2 hét): Mivel ezek a szakemberek projektről projektre járnak, az alkalmazkodóképességük (adaptabilitásuk) kiemelkedő. Gyorsan felveszik a fonalat, mert ez a munkájuk lényege.
Mérleg: Ha a projektnek „tegnapra” kellett volna a minőségbiztosítás, a belső felvétel nem opció.
2. A „Költség” teljes képe: A jéghegy a víz alatt
Térjünk vissza a matekhoz. Miért tűnik drágábbnak a külsős, és miért lehet mégis olcsóbb a végelszámolásnál?
A jéghegy csúcsa: Az óradíj vs. Bér
Valóban, ha tisztán az óradíjat szorozzuk fel óraszámmal, a külsős tanácsadó díja magasabbnak tűnik a belső bérköltségnél. De a belső alkalmazottnál a „listaár” csak a kezdet.
A jéghegy alja: A rejtett költségek belső felvételnél
Amikor saját alkalmazottat veszünk fel, a cég magára vállalja az összes működési kockázatot és költséget (Overhead):
- Toborzási költség (Recruitment Cost): Fejvadász díj (az éves bruttó bér 15-20%-a), vagy a belső HR és a szakmai vezetők interjúztatással töltött munkaórái. Ez milliós tétel lehet egyetlen embernél.
- Infrastruktúra: Laptop, monitorok, drága szoftverlicencek (pl. IntelliJ, tesztmenedzsment eszközök), irodabérlet arányos része.
- Képzés és fejlődés: Konferenciák, tréningek, vizsgadíjak. Ha nem képezzük a tesztelőt, elavul a tudása és elmegy. Ha képezzük, az pénzbe kerül.
- Improduktivitás (Üresjárat): Ez a legfájóbb pont. A projektmunka hullámzó. Van, hogy hetekig éjjel-nappal tesztelni kell (release előtt), de van, hogy hetekig csak a specifikáció írása zajlik, és nincs mit tesztelni. A belső embert akkor is fizetni kell, ha épp „Malmozik”.
- Betegszabadság, szabadság: Évi 20-30 nap fizetett szabadság és a betegségek. A külsős partnernél csak a ledolgozott órákért fizetünk számlát. Ha a külsős nem dolgozik, nem kerül pénzbe.
A külsős költségszerkezete: „Pay-as-you-go”
A külsős modell (Time & Material) olyan, mint a felhőszolgáltatás: akkor és annyit fizetünk, amennyit használjuk.
- Nincs toborzási díj.
- Nincs fizetett üresjárat.
- Az eszközöket és a képzést a szolgáltató cég állja.
- A számla költségként elszámolható (OPEX), nem bérköltség.
3. A Kockázati mérleg: Rugalmasság vs. Stabilitás
A mai gazdasági környezetben a rugalmasság (flexibility) az egyik legértékesebb valuta.
A „Zsoldos” és a „Családtag”
Gyakori ellenérv a külsősökkel szemben: „Ő csak egy zsoldos, nem kötődik a céghez, nem ismeri a kultúrát.” Ez lehet igaz. A belső ember (ideális esetben) lojális, ismeri a cég minden rezdülését, és hosszú távon a csapat magját adja.
De mi van, ha nem válik be?
- Belső munkavállaló: Elküldeni valakit pszichésen és jogilag is nehéz, költséges folyamat. Ha pedig ő mond fel a próbaidő után, kezdődik elölről a 3-4 hónapos kálvária, miközben a projekt áll.
- Külsős partner: A szolgáltatói szerződésekben garancia van. Ha a delegált szakember nem válik be, a szolgáltató köteles cserélni – gyakran napokon belül. A kockázatot a szolgáltató viseli, nem az ügyfél.
Skálázhatóság (Scalability)
Mi történik, ha a projekt hirtelen leáll, vagy épp ellenkezőleg, háromszorosára nő a terhelés? Lépcsőzetesen, havi szinten bővíteni vagy szűkíteni egy belső csapatot szinte lehetetlen. Egy staffing partnerrel ez egy telefonhívás: „Jövő hónaptól nem 2, hanem 4 ember kell, de csak 3 hónapig.” Ez a fajta agilitás versenyelőnyt jelent.
4. Döntési Mátrix: Mikor melyiket válasszam?
Hogy segítsük a döntést, álljon itt egy egyszerű útmutató:
Válassz BELSŐ felvételt (In-house), ha:
- ✅ Core Product: A cég fő termékének fejlesztéséről van szó, ami évekig fog tartani.
- ✅ Domain Tudás: A teszteléshez nélkülözhetetlen a mély, speciális iparági tudás, amit nehéz átadni.
- ✅ Kultúra: Fontos, hogy a kolléga részt vegyen minden céges eseményen, és a csapat hosszú távú építőköve legyen.
- ✅ Van idő: Ráérsz 3-4 hónapot várni a kezdésre.
- ✅ Van QA Lead: Van, aki szakmailag irányítsa, mentorálja a tesztelőt.
Válassz KÜLSŐS partnert (Staffing/Outsourcing), ha:
- ✅ Projekt alapú munka: Határozott idejű (3-12 hónapos) fejlesztésről van szó.
- ✅ Sürgős: Azonnal (1-2 héten belül) kell a kapacitás.
- ✅ Hullámzó terhelés: Nem tudod garantálni a folyamatos, 100%-os kihasználtságot évekre előre.
- ✅ Speciális tudás kell: Pl. teljesítménytesztelés (Performance Testing) vagy biztonsági tesztelés, amihez nem éri meg főállású embert tartani.
- ✅ Nincs QA Management: Nincs kapacitásod foglalkozni a tesztelők szakmai irányításával – ezt a szolgáltatótól várod el.
Összegzés: A hibrid modell ereje
A valóság gyakran nem fekete-fehér. A legsikeresebb technológiai cégek gyakran a hibrid modellt alkalmazzák.
Felépítenek egy erős, de kisméretű belső „keménymagot” (QA Lead + kulcsemberek), akik őrzik a domain tudást és a folyamatokat. A projektcsúcsokat, a speciális igényeket és a skálázódást pedig külsős partnerek bevonásával kezelik. Így megmarad a stabilitás, de nem veszítik el a rugalmasságot sem.A tanácsunk: Ne dönts érzelmi alapon vagy pusztán az óradíjak összehasonlításával. Nézd a teljes képet (TCO), a projekt időzítését és a kockázatokat. Egy rosszkor hiányzó tesztelő sokkal többe kerülhet, mint a „legdrágább” külsős szakértő.
