Hogyan építettünk automatizált tesztelői felmérőt programozói háttér nélkül?

Bevezető

Szakmai vezetőként gyakran találkozom azzal a kihívással, hogy hogyan mérjem fel a munkatársaim tudását, és hogyan biztosítsak számukra olyan gyakorlási lehetőségeket, amelyek valóban fejlesztik a tesztelési készségeiket. A hagyományos elméleti feladatok ugyan hasznosak, de nem mindig tükrözik a valós munkakörnyezetet. Szükségem volt olyan gyakorló feladatokra, amelyek:

  • Segítenek felmérni, hogy a tesztelők valóban ismerik-e a teszteset-tervezési technikákat
  • Gyakorlati környezetben alkalmazhatók
  • Nem igényelnek túl sok szakember időt az ellenőrzéshez – ideális esetben automatizálhatók

A kérdés az volt: hogyan lehet olyan feladatokat készíteni, amelyek objektíven, automatizáltan ellenőrizhetők, miközben ténylegesen mérik a tesztelői képességeket?

Az ötlet: „Keresd meg a hibaüzeneteket!”

Az áttörést egy egyszerű felismerés hozta meg. A legtöbb teszteset-tervezési technika (határérték-elemzés, ekvivalencia-particionálás, negatív tesztelés) gyakorlása nagyrészt arról szól, hogy szisztematikusan végigmegyünk minden lehetséges érvénytelen inputon.

Mit lehet ez alapján csinálni? Készítettem egy egyszerű alkalmazást, amely:

  1. Rendelkezik egy pontos specifikációval (pl. egy regisztrációs űrlap mezőinek szabályaival)
  2. Minden szabálysértésre egyedi, rögzített hibaüzenetet ad
  3. A tesztelő feladata: találd meg az összes hibaüzenetet!

Ez elég egyszerű, mégis hatékony:

  • A tesztelőnek negatív teszteseteket kell terveznie (a pozitív próbálkozásra is kap egy üzenetet, így ennek a kigyűjtése is része a feladatnak).
  • Alkalmaznia kell teszteset-tervezési technikákat
  • A hibaüzenetek számlálhatók és egyediek – automatikusan ellenőrizhető, ki hányat talált meg
  • Objektív eredményt kapunk: van 50 lehetséges hibaüzenet, a tesztelő 42-t megtalált

Változatok: API, Web, Desktop, Mobil

Ez a koncepció sokféle platformon megvalósítható:

  • API: REST endpoint-ok, ahol JSON/XML adatokat kell validálni
  • Web: Űrlapok böngészőben
  • Desktop alkalmazás: Ablakos felület mezőkkel
  • Mobil app: Android vagy iOS alkalmazás

Egy további szint: állomány-alapú validáció. Itt nem mezőket töltenek ki, hanem előre meghatározott formátumú fájlokat (JSON, XML, YAML, CSV) kell feltölteni. Ez egyszerre gyakoroltatja:

  • A tesztadat előállítást
  • Az állomány formátumok megértését
  • A teszteset-tervezést

A segítség megérkezett…

Kiindulópont

Nem vagyok profi fejlesztő. Vannak programozási ismereteim, de nincs gyakorlatom. Ennek ellenére sikerült megvalósítani ezeket az alkalmazásokat viszonylag rövid időn belül. Ezt annak köszönhetem, hogy alkalmaztam a ma divatos szóval AI-nak nevezett technológiát.

Választott technológiák

A különböző platformokhoz különböző, könnyen kezelhető technológiákat választottam:

API és Web alkalmazások: Apache + MySQL + PHP Docker konténerben

Ez a kombináció könnyen összeállítható környezetet biztosít. A Docker használata azért ideális, mert az alkalmazás izolált konténerben fut, nem telepszik rá a gépre, és probléma nélkül átvihető másik számítógépre. Az AI asszisztens (Claude Code) segítségével a Docker konténerek konfigurálása egyszerűvé válik.

További előny, hogy az elkészült alkalmazást internetre telepíteni sem okoz gondot. A legtöbb webtárhely Apache-ot, PHP-t és MySQL-t kínál, így a gyakorló feladat könnyen publikálható.

Desktop alkalmazás: Python

A Python kiváló választás desktop alkalmazásokhoz, ha valaki nem profi fejlesztő. A tanulási görbe alacsony, a szintaxis olvasható. Ablakos felület készítésére több könyvtár (tkinter, PyQt) rendelkezésre áll. További előny, hogy a Python scriptek futtatható fájllá fordíthatók (PyInstaller), így a végfelhasználóknak nem kell Python interpreterrel rendelkezniük. Ez működik Windows-on, Linux-on és MacOs-en is. Az AI itt is nagy segítség.

Mobil (Android): MIT App Inventor

Az MIT App Inventor egy vizuális programozási környezet (https://appinventor.mit.edu). A legnagyobb előnye, hogy Android fejlesztési tudás nélkül is lehet vele alkalmazást készíteni. A programozás blokkokkal történik, hasonlóan a Scratch-hez. Egy gyakorló feladat elkészítéséhez nem szükséges profi mobil fejlesztői tudás – a validációs logika App Inventorban is megvalósítható. Rengeteg példaprogram és oktató anyag található hozzá és nagyon könnyen elsajátítható. Az első működő alkalmazás 15 percen belül kész.

Fejlesztői környezet: Visual Studio Code + Claude Code

A Visual Studio Code (VSCode) egy ingyenes, nyílt forráskódú kódszerkesztő, amely ma már az egyik legnépszerűbb fejlesztői eszköz. Könnyű, gyors, és rengeteg bővítménnyel (extension) testre szabható.

A Claude Code egy AI-asszisztens, amely képes közvetlenül a VSCode-ban is futni bővítményként. Ez a kombináció azért kiemelkedően hatékony, mert:

  • A Claude Code látja az egész projekt struktúráját
  • Képes fájlokat olvasni, létrehozni, módosítani
  • Kódot generál, debuggol, magyaráz
  • Segít a Git műveletekben (commit, push, branch kezelés)
  • Válaszol kérdésekre a projekt kontextusában
  • Képes tesztelni az egyes elemek vagy az egész termék működését

Gyakorlatilag így működik: leírom természetes nyelven, mit szeretnék (pl. „készíts egy validációs függvényt, ami ellenőrzi az email formátumot”), és a Claude Code elkészíti a kódot, beilleszti a megfelelő helyre, és még tesztet is ír hozzá, ha kérem. Nem-programozóként ez óriási segítség, mert nem kell minden szintaktikai részletet fejből tudni – az AI asszisztens helyettesíti a hiányzó rutint.

Tanulási görbe

Az első alkalmazás elkészítése 2-3 hét nettó munkát igényelt. Sok időt töltöttem azzal, hogy megértsem a technológiákat, és hogy hogyan kommunikáljak hatékonyan az AI-val.

A második projekt már csak 1 hét volt. Jelenleg 2-3 nap alatt össze tudok rakni egy új gyakorló alkalmazást.

Mi segített a legjobban?

Claude Code volt a legnagyobb segítség. Kipróbáltam más AI asszisztenseket is (Google Studio, Copilot, Codex), de számomra a Claude Code vált be a legjobban. Az az érzésem, hogy ez az eszköz látja a legátfogóbban a projektet egyben, és jobban érti a kontextust.

Viszont a tapasztalatom az, hogy programozói tudás nélkül néha bevinne a málnásba. Néha képes hibás kódot generálni és nem mindig tudja segítség nélkül javítani. Ez akkor fordult elő, amikor a kód elért egy bizonyos komplexitást. Innentől nagyon oda kellett figyelnem mit, mennyit kérek, hogyan fogalmazom ezt meg. Ez megérne egy külön cikket :).

A Claude Code előnye még fejlesztésnél, hogy létre lehet benne hozni úgynevezett agent-eket, amik egy fejlesztési csapatban résztvevőknek feleltethetők meg: architect, backend fejlesztő, frontend fejlesztő, tesztelő, stb. Egy-egy fejlesztési feladatot ki lehet adni úgy, hogy ezek az agent-ek egymással kommunikálva a munkákat párhuzamosítva dolgozzanak. Így gyorsabb és jobb minőségű kódolást kapunk.

Git és GitHub verziókezelés használata szintén kulcsfontosságú volt – és ebben is sokat segített a Claude Code. Bár egyedül fejlesztettem AI segítséggel, a verziókezelés így is nélkülözhetetlen elem. A Git lehetővé teszi, hogy nyomon kövessem a változtatásokat, visszaállítsak korábbi állapotokat, ha valami elromlik, és különböző ötleteket külön ágakon (branch) próbáljak ki anélkül, hogy tönkre tegyem a működő verziót. A GitHub pedig biztonságos tárolást nyújt, és bárhonnan hozzáférhetek a projekthez. A Claude Code automatikusan kezeli a Git műveleteket – commit üzeneteket készít, push-ol, branch-eket hoz létre -, így nekem csak jóvá kell hagynom a változtatásokat, nem kell kézzel Git parancsokat írnom. Lényegében a Claude Code automatizálta a verziókezelést.

Tapasztalatok és tanulságok

Mi működik jól?

  • Tesztelés gyakoroltatás
  • Hibakeresés feladatok
  • Tesztadat készítés feladatok
  • Specifikus technikákra fókuszálás: Könnyen lehet olyan feladatokat készíteni, amelyek egy-egy konkrét teszteset-tervezési technikára koncentrálnak (ekvivalencia-particionálás, határérték-elemzés, ok-okozat analízis)
  • Tesztautomatizálás alapjai: A módszer alkalmas arra is, hogy a tesztelők megtanulják az automatizálás alapjait – akár az általuk készített teszteseteket automatizálhatják
  • Objektív mérés: A talált hibaüzenetek száma egyértelmű, vitatható visszajelzést ad

Kihívások és korlátozások

Megoldások kiszivárgása: Ha a munkatársak megosztják egymással a megoldásokat, a feladat elveszti értelmét. Megoldási lehetőség: könnyű kisebb módosításokkal változatokat készíteni (más validációs szabályok, más mezők, más üzenetek).

Nem minden területre alkalmazható:

  • SQL gyakorlás: Ez a módszer nem jó SQL tudás fejlesztésére – teljesen más megközelítésre van szükség
  • Üzleti folyamatok tesztelése: Komplex üzleti folyamatok tesztelésének gyakorlására ez a koncepció nem ideális

Összegzés

AI asszisztensek – konkrétan a Claude Code – segítségével sikerült olyan gyakorló feladatokat készítenem, amelyek:

  • Valós tesztelői készségeket mérnek
  • Automatizáltan ellenőrizhetők
  • Nem igényelnek mélyebb programozási tudást a létrehozáshoz

A kezdeti 2-3 hetes tanulási periódus után most már napok alatt tudok új gyakorló környezeteket készíteni. A módszer nem csodaszer, de hatékonyan kiegészíti a hagyományos tesztelői képzést, és objektív visszajelzést ad a tudásszintről.

Az AI-asszisztált fejlesztés megnyitotta azt a lehetőséget, hogy nem-programozóként is képes legyek olyan eszközöket készíteni, amelyek valódi értéket teremtenek a szervezet számára.

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

Bértranszparencia és tudásmérés: Új kihívások a szoftvertesztelésben

Az EU bértranszparencia törvény hatása 2026-tól az Európai Unióban tevékenykedő vállalatoknak kötelező lesz megfelelniük az új bértranszparencia irányelvnek. Ez a jogszabály azt célozza, hogy átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat, és csökkentse a nemek közötti bérkülönbségeket. A törvény értelmében a munkáltatóknak objektív, szakmai alapon kell meghatározniuk a fizetéseket – már nem elég a szubjektív megítélés vagy

Mi a különbség a szoftvertesztelés és a minőségbiztosítás között?

Bevezető A szoftverfejlesztés világában gyakran keveredik két fogalom: szoftvertesztelés és minőségbiztosítás (Quality Assurance, QA). Sok projektben szinonimaként használják őket, pedig valójában másról van szó. A különbség nem pusztán elméleti: a félreértések rossz folyamatokhoz, hiányos szerepkörökhöz és felesleges költségekhez vezethetnek. Ebben a cikkben áttekintjük, mit takar a két fogalom, hogyan viszonyulnak egymáshoz, és miért fontos, hogy

Az ERP bevezetések valódi költségei – és hogyan előzi meg a tesztelés a kudarcot

Bevezető Minden vállalati vezető, aki valaha ERP bevezetési projekt közelében járt, pontosan tudja azt az érzést, amikor a projekt költségei hónapról hónapra nőnek, a határidők csúsznak, és lassan úgy tűnik, mintha az egész vállalkozás egy feneketlen kútba dobná a pénzt. Az Enterprise Resource Planning rendszerek bevezetése talán a nagyvállalatok legnagyobb informatikai kihívása, és a statisztikák

Scroll to Top
Passed
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Adatkezelési tájékoztató