Mobilalkalmazások 02: Natív mobilon

Bevezető

Felhasználói szempontból a mobilalkalmazások sokféle kategóriába sorolhatók például oktatási, információs, játék, szórakoztató, kommunikációs, e-kereskedelem stb. Fejlesztői szemszögből a mobilalkalmazások fajtáit az őket működtető különböző technológiák alapján tudjuk megkülönböztetni:

  • Mobil webalkalmazások: A webhelyek reszponzív verziói, amelyek bármilyen mobileszközön vagy operációs rendszeren működnek
  • Natív alkalmazások: Egy adott operációs rendszerhez vagy platformhoz készült alkalmazások, specifikusan egy platformhoz lettek fejlesztve (Android, iOS stb)
  • Hibrid alkalmazások: A natív és a web alkalmazások keresztezései. Olyan, mint egy mobil weblap tartalma egy alkalmazás formátumában megjelenítve.
  • PWA: A progresszív webalkalmazás egyfajta modern web alkalmazás, amit használni olyan érzés mint egy webalkalmazást de működése olyan, mint egy natív alkalmazásé.

Ebben cikkben a natív mobilalkalmazásokat vizsgáljuk meg jobban, megnézzük az előnyös és hátrányos tulajdonságait.

Ezek az alkalmazások gyorsabbak és kiváló teljesítményt nyújtanak a felületük, valamint a hardver és szoftver közötti egyszerű interakciónak köszönhetően. Továbbá mivel a natív alkalmazások egy platformra lettek fejlesztve, közvetlenül használhatják az eszköz architektúrája által elérhetővé tett szolgáltatásokat. A natív alkalmazások fejlesztésére a leg népszerűbb fejlesztői nyelveket használják. Az Apple iOS alkalmazásokhoz a Swift-et vagy a sz Objective C-t míg a Google Adroidjához a Java-t. A natív alkalmazások külön készülnek az összes operációs rendszerhez, hogy csúcsminőségű teljesítményt tudjon nyújtani minden eszközön.

A natív alkalmazások előnyei

  • A legjobb teljesítmény: A natív alkalmazások egy specifikus platformra épültek. Ez nagyon hatékonnyá teszi őket és optimalizálja az operációs rendszer előnyeinek kihasználását. Ezek miatt a natív alkalmazások nyújtják a legjobb teljesítményt.
  • Kiváló támogatási rendszer: A natív alkalmazások óriási támogatást kapnak attól a platformtól amire épültek. A Google Play Store és az Apple App Store piacterek támogatják ezeket az alkalmazásokat.
  • Hozzáférés az eszköz teljes funkciókészletéhez: A natív alkalmazások könnyen hozzáférnek az eszközök funkciókészletéhez úgymint a kamerához, GPS-hez és egyéb hardver eszközökhöz a készülékben. Az összes funkciót tudja használni.
  • Egyetlen kódbázis: A fejlesztési szakaszban úgy tűnik, hogy a natív alkalmazások kevesebb hibát tartalmaznak egyetlen kódbázis miatt.
  • Nagy szilárdság: A natív alkalmazások natív SDK-k segítségével készülnek. Ezért az ilyen alkalmazások rendkívül konzisztensek és robusztus felhasználói felülettel rendelkeznek.
  • Offline is működnek
  • Fejlett felhasználói élményt biztosítanak
  • A push értesítések a felhasználók figyelmeztetésére is használhatók

Natív alkalmazások hátrányai

  • Szakértő fejlesztők szükségesek: A natív alkalmazások fejlesztéséhez szakértő fejlesztőkre van szükség, mert a meghatározott operációs rendszer és fejlesztési nyelv teljeskörű ismereteket igényel.
  • Drága és időigényes: A natív alkalmazások fejlesztése drága és időigényes mivel az adott platformhoz vannak testre szabva.
  • A frissítések rendkívül gyakoriak: A natív alkalmazásokat gyakran frissíti a hozzájuk tartozó operációs rendszer ezért karbantartásuk magas költségekkel jár.

A natív alkalmazások tesztelése

A natív alkalmazások a tesztelése során az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

  • Telepítés tesztelése
  • Funkcionális tesztelés, ami magában foglalja az alkalmazás erőforrásainak ellenőrzését (kamera, helyzet hozzáférése stb.)
  • Kompatibilitás tesztelése Ellenőrizni kell, hogy az alkalmazás működik-e minden népszerű eszközön
  • Hálózat tesztelés Ki kell próbálni különböző kapcsolatokon és offline módban is.
  • Megszakítás tesztelése
  • Teljesítmény tesztelés
  • Értesítés tesztelés, hogy viselkedik az alkalmazás egy értesítés közben
  • Kézmozdulatok tesztelése, mennyire zökkenőmentes a kézmozdulatok használata az alkalmazásnál.
  • Memória szivárgás tesztelése
  • Képernyő tájolás fekvő és álló módban is

Össegzés:

A natív alkalmazások tesztelésénél a kihívást az eszközspecifikus funkciók megjelenése okozza. (Szenzorok, hívás, tájolás…) Később látni fogjuk, hogy ezeknek az alkalmazásoknak a tesztautomatizálása is kihívásokkal teli.

A következő részben a hibrid alkalmazások jellemzőit tekintjük át.

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

AI tesztautomatizálás: hype vagy valós előny?

Az utóbbi időben alig találunk olyan szoftvertesztelési vagy QA eszközt a piacon, amely ne hirdetné büszkén magáról, hogy „AI-powered”, azaz mesterséges intelligenciával támogatott. A marketingesek ígéretei csábítóak: automatikusan megíródó tesztszkriptek, önmagukat javító lokátorok és a manuális tesztelés teljes kiváltása. Egy technikai vezető (CTO, Tech Lead) számára azonban ezek a szlogenek gyakran inkább gyanút ébresztenek, mintsem

AI által generált tesztesetek: mennyire megbízhatóak valójában?

A technológiai világ legújabb varázsszava az AI – a mesterséges intelligencia mindent felforgatni látszik a szoftverfejlesztésben. A kódgenerátor asszisztensek (GitHub Copilot, ChatGPT, Claude) szinte naponta jelentenek meg a fejlesztői munkafolyamatokban, és ígéreteik szerint képesek forradalmian felgyorsítani nem csak a fejlesztést, hanem a tesztelést is. A marketing anyagok tele vannak olyan kifejezésekkel, mint „AI-generált tesztek”, „automatikus

Hogyan épül fel egy jól működő tesztelési stratégia? – A szoftverminőség tervrajza

Tegyük fel, hogy egy hatalmas felhőkarcolót kell építeni egy forgalmas belváros közepén és megvannak hozzá a szakképzett munkások, a legmodernebb munkagépek és a prémium alapanyagok. Azonban van egy apró, de annál kritikusabb bökkenő: nincs részletes tervrajz. Mindenki tudja nagyjából, mi a dolga – a kőműves falat húz, az asztalos ablakot épít be, a villanyszerelő pedig

Scroll to Top