Tesztelés a felhőben: milyen alkalmazásokat érdemes felhőben tesztelni?

Cikksorozatunk első két részében bemutattuk a felhő alapú tesztelés előnyeit (LINK) és folyamatát (LINK). A harmadik és egyben záró írásunkban arra térünk ki, hogy mely alkalmazások esetében lehet érdemes felhő alapú tesztelést végezni.

A felhőben való tesztelés számos szoftverre alkalmazható, különösen olyan területeken, ahol a skálázhatóság, a változatos környezetek és a rugalmasság fontosak. Íme néhány olyan alkalmazás, amely érdemes lehet felhőalapú tesztelésre, egy-egy élő példával bemutatva:

  1. Webalkalmazások:

    webalkalmazás olyan szoftver, ami nem a felhasználó saját számítógépén, hanem az interneten, egy webszerveren fut, és úgy tudod használni, hogy a böngészőprogramoddal megnyitod az alkalmazás weboldalát. (LINK)
    Példa: Egy e-kereskedelmi weboldal, ahol a felhasználók különböző eszközökről és böngészőkből látogatnak el az oldalra. A felhőben történő tesztelés lehetővé teszi a webalkalmazás kompatibilitásának ellenőrzését a különböző környezetekben.
  2. Mobilalkalmazások:

    A mobilalkalmazás olyan alkalmazás, amit kifejezetten mobiltelefonokon, illetve okostelefonokon, táblagépeken, okosórákon és más hordozható eszközökön történő működésre készítették. (LINK)
    Példa: Egy mobilalkalmazás, amely iOS és Android platformokon működik. A felhőalapú tesztelés lehetővé teszi a tesztelőknek, hogy különböző mobil eszközöket és verziókat szimuláljanak a teljes körű kompatibilitás ellenőrzéséhez.
  3. API-k és Mikroszolgáltatások:

    Api: Az alkalmazásprogramozási felület vagy alkalmazásprogramozási interfész (angolul application programming interface, röviden API, ejtsd angolosan éjpíáj, magyarosan api) egy program vagy operációs rendszer azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja – vagyis felsorolása és ismertetése egy szöveges dokumentumban –, amelyet más programok felhasználhatnak. (LINK)

    Mikroszolgáltatások: Az alkalmazások létrehozásának olyan architekturális megközelítése, amely esetében minden főbb funkció vagy szolgáltatás egymástól függetlenül hozható létre és helyezhető üzembe. A mikroszolgáltatás-architektúra elosztott és gyengén kapcsolódó, így egy összetevő meghibásodása nem vezet a teljes alkalmazás összeomlásához. Az egymástól független összetevők együttműködnek, és jól definiált API-szerződésekkel kommunikálnak egymással. (LINK)
    Példa: Egy összetett üzleti alkalmazás, amely mikroszolgáltatásokból áll. A felhőben történő tesztelés segíthet az egyes mikroszolgáltatások integrációjának és teljesítményének ellenőrzésében.
  4. Biztonsági Tesztelés:

    Olyan tesztelés, amivel a szoftvertermék biztonságát határozzuk meg. (LINK):
    Példa: Egy pénzügyi alkalmazás, ahol a felhőszolgáltató biztosít penetrációs teszteket és más biztonsági ellenőrzéseket a bizalmas információk védelméhez.
  5. Teljesítmény Tesztelés:

    Egy bevált módja annak, hogy teszteljük, hogyan működik egy alkalmazás, ha kényszer vagy nagy igénybevételnek van kitéve. Többek között a termék sebességét, stabilitását, reakciókészségét és erőforrás-elosztását teszteli. (LINK)
    Példa: Egy média streaming szolgáltatás, ahol a felhőben történő tesztelés lehetővé teszi a nagy látogatószámú időszakok teljesítményének ellenőrzését és skálázhatóságának vizsgálatát.
  6. IoT (Internet of Things) Eszközök és Alkalmazások:

    Egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. (LINK)
    Példa: Egy okos otthon alkalmazás, ahol a felhőalapú tesztelés lehetővé teszi az IoT eszközök és a központi rendszer közötti kommunikáció és integráció ellenőrzését.

Ezek az alkalmazások kiváló példák arra, hogy hogyan lehet a felhőben történő tesztelést kiterjeszteni különböző területekre. A felhőalapú tesztelés lehetőséget ad a fejlesztőknek és tesztelőknek, hogy a valós környezetekben, változatos platformokon és eszközökön ellenőrizzék az alkalmazások működését, biztosítva ezzel a magas minőséget és kompatibilitást.

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

Miért nem szabad a fejlesztőnek a saját kódját tesztelnie?

A fejlesztő megírja a funkciót. Megírja hozzá a teszteket is – alaposan, lelkiismeretesen. Minden teszt zöld. A kód átmegy a pipeline-on, kimegy élesbe. Két héttel később a rendszer elhasal egy olyan eseten, amire senki nem gondolt. A tesztek nem hazudtak. Egyszerűen nem a jó kérdést tették fel. Ez a cikk nem arról szól, hogy a

Mennyi pénzbe kerül egy későn megtalált hiba?

Képzeljünk el egy egyetlen félreérthető mondatot egy több száz oldalas követelményspecifikációban. A mondat egy kerekítési szabályról szól, és kétféleképpen is értelmezhető. A fejlesztő az egyik értelmezés szerint kódolja le – teljesen logikusan, jóhiszeműen, a saját olvasata alapján. Ha ezt a mondatot valaki a specifikáció átolvasásakor megkérdőjelezi, a „javítás” költsége nagyjából tíz perc: egy tisztázó kérdés

A tesztelés nem költség, hanem bevételvédelem

Képzeljünk el egy hétfő reggeli vezetői értekezletet, ahol a pénzügyi igazgató (CFO) a negyedéves költségvetést vizsgálva megáll a „Minőségbiztosítás (QA) és Szoftvertesztelés” sornál. „Miért költünk ennyit arra, hogy hibákat keressünk a kódunkban? Nem lenne egyszerűbb, ha a fejlesztőink eleve jobban figyelnének, és hibátlan kódot adnának ki?” – hangzik el a klasszikus kérdés. Ez a felvetés

Scroll to Top