Csalós oldalon vagyunk? Mire figyeljünk?
Korábban itt írtam róla, hogyan vegyük észre, ha egy hirdetés gyanús, és ha át akarnak verni vele. Azzal, hogy az internetes vásárlás, az okostelefon használat általánossá válik, egyre többféle és egyre rafináltabb módon próbálnak a pénzünkhöz jutni a csalók. Kihasználva, hogy már nem figyelünk oda annyira, már nem izgulunk úgy, mint az első online fizetéskor, nem olvassuk el olyan alaposan a webáruházakban írtakat, mint az első (néhány) vásárláskor, gyakran megpróbálják elhitetni velünk, hogy meg fogjuk kapni azt amiért fizetünk. Ebbe a módszerbe beletartozik egy valójában nem létező webshopon való vásárlás, csak képkét létező termék megrendelése, egy nem valós szoftver aktiválókód megvásárlása, vagy rosszabb esetben, egy hamis oldalon való banki fizetés, amivel megadtuk a kártyaadatainkat.
Ha a reklámot hitelesnek találtuk, vagy nem néztük meg alaposan, netán görgetés közben véletlenül kattintottunk, vagy a kommentek, képek nem segítettek, még mindig több dolgot tehetnünk a biztonságunk érdekében. Alaposan nézzük meg, hogy honnan vásárolunk, kinek fizetünk, kitől és mit rendelünk meg.
Miket figyelhetünk meg az érintett oldalon, ha a kattintás mellett döntöttünk?
Derítsük ki, hogy valóban egy webshoppal van-e dolgunk. A menüben eljutunk-e más termékekhez? Van, aki nem árul mást az oldallán mint egyetlen dolgot, de általában nem ez a jellemző. Ha maga az oldal egy landig page, ahová szeretnék, hogy a reklám vezessen minket, az egy marketing szempontból ideálissá tett oldal, könnyű rendelési lehetőséggel, sok „megveszem” gombbal, újabb és újabb érvekkel a vásárlás mellett, mégis általában legalább egy logóra kattintva vagy egy linken át eljuthatunk a céghez, a fő webshophoz, vagy az egyéb szolgáltatásokhoz.
Miket ellenőrizzünk az oldalon?
1. Elérhetőségek
Nézzük meg a kapcsolat rovatban van-e email elérhetőség, vagy csak egy beküldhető form. Ha nincs emailcím, vagy egy pl. gmail.com-os címet találunk, az általában nem bíztató jel. Nézzük meg, hogy van-e telefonos elérhetőség és azt, hogy magyarországi szám-e. Ha nincs, vagy pl. egy távolkeleti számot találunk az elég komolyan meg tudná nehezíteni a reklamációt (akkor is, ha erre amúgy lenne lehetőség egy valódi cég és termék esetében).
2. Kivel szerződünk?
Nagyon fontos kérdés pl. garanciális ügyekben, elálláskor, kérdés esetén, hibás kézbesítéskor, hogy kivel kell egyezkedni, megoldást találni, vagy éppen az, hogy legrosszabb esetben ki is vonható felelősségre. Ha ezt nem derítjük ki egy ismeretlen oldal esetén, kicsit olyan mintha a boltban nem a pénztárosnak adnánk a pénzt, hanem egy csinosan öltözött idegennek, aki szépen köszön, majd megígéri, hogy kihozza nekünk a kért árut, ne aggódjunk. Erre a szolgáltatásra azért rákérdeznénk a pénztárnál szerintem. Tegyük meg itt is, amit lehet.
Keressük meg az impresszumot, ÁSZF-et, (szállítási feltételeket). Ezek linkjei általában az oldal alján vannak. Amellett, hogy nagyon sok fontos dolgot tartalmaznak, benne kell lennie kötelezően, hogy melyik cég üzemelteti az oldalt. Általában ez a legelején benne szokott lenni a tisztes üzletmenet esetén. Ha nem találjuk meg, hogy egyáltalán kivel állunk kapcsolatban, akkor az egy nagyon erős intő jel. A bolti példánál maradva itt már símaszk van azon az idegenen, aki majd hozza az árut.
Fontos, hogy Semmiképp ne tévesszük össze a tárhelyszolgáltatóval, mert nem ők az üzemeltetők, csak az informatikai hátteret, szervert adják a weboldalnak. Náluk hiába is próbálnánk reklamálni, ha valami baj van.
3. Hol is van az oldal?
Nézzük meg az URL-t. Ha egy ismert márka, vagy bolt neve szerepelt a hirdetésben és az url köszönőviszonyban sincs vele, akkor nagyon valószínű, hogy csak rájuk akarnak hasonlítani a csalók. Nehéz elképzelni, ahogy mondjuk egy neves gépgyártó kifelejti a saját nevét az oldalból és mondjuk a funyiro.supersales.now.valami című oldalon árulja negyed áron a fűnyírókat.
Az URL-ekről részletesebben is fogok írni, de elöljáróban annyit érdemes elmondani, hogy figyelmesen olvassuk el. A mircosoft nem microsoft, ahogy a google.valami.eu sem a valódi google. Egy-egy betű döntheti el, hogy azzal vagyunk-e kapcsolatban, akivel szeretnénk.
4. Ismeretlen a termék?
Ha nem ismerjük (fel), akkor keressünk rá a termék weboldalának a nevére, vagy a cégre. Előbbire www és .hu /.com stb. nélkül. A találatok között sok hasznos dolgot megtalálhatunk. Mint például, ha létezik a termék, akkor negatív vélemények, figyelmeztetések, vagy az igazi (nem hamis, valóban árult) termék weboldalára is ráakadhatunk, ahol kiderül, hogy nem volt igaz semmi az akcióból, főleg nem az árak. Persze a képek (kis változtatásokkal), a videók, a marketing szöveg nagyon hasonlóak lehetnek. Ugyanígy bukkanhatunk rá azokra a bejegyzésekre, amik a keserű tapasztalatokról számolnak be.
5. Média tartalmak
Korábbi cikkben említettem a kisgép készletet, aminél csak a márkajelzést rajzolták át a hirdetésben szereplő képeken és máris „kész az vadonatúj márka”. Ugyanezt, az oldalon szereplő videókkal nem tudták megtenni, így tisztán látható, hogy melyik valódi márkának a fűrészével, csiszolójával dolgoznak a bemutatón. Ha még üres lenne a logó helye, gondolhatnánk nagyon erős jóindulattal, hogy egy prototípusról van szó (bár ez is öngól lenne a gyártónak, meg nekünk is). A hamisításra már az eltérő márkák miatt fényt derítettünk, jobb, ha távozunk.
6. Mennyi az annyi?
A kedvező ár remek lehetőség a vásárlásra, a túl kedvező ár pedig remek ébresztő a bennünk szunnyadó tesztelőnek. Ha rákeresünk egy termékre, akkor általában az első pár találat is mutat egyfajta szórást árban, ha pedig beleássuk magunkat, vagy csak megnézünk pár ár összehasonlító oldalt, elég széles skálán fog mozogni mennyiért is kapjuk meg a terméket. Emellett, ha egy általában százezer forint körüli áron kapható eszközt nézünk, és valaki harmincért árulja előre fizetéssel, (csak most, csak önöknek, már csak 1 darab van) az elég jó eséllyel egy hamis oldal lesz.
7. Nem biztos, hogy az óra ketyeg
A vásárlása ösztönzésnek egy remek módja az időkorlátos akció. Meg természetesen az, hogy ha csak kevés van belőle. Ez egy megszokott és valós marketingfogás, egy júliusi akciónak természetesen vége lesz a hónap végén, a hétvégi leárazás meg legfeljebb hétfő reggelig tart. Hogy meg legyen a sürgetés, egy visszaszámlálót is be szoktak vetni akkor is, ha csak valós termék megvásárlása cél.
Ugyanakkor, ha „pont olyan szerencsénk van”, hogy még 16 perc van, hogy megvegyük az utolsó két darab egyikét, akkor lehetséges, hogy jó nagy mázliról van szó, de sokszor előfordul, hogy az oldalra érkezőt alapból is egy ketyegő óra fogadja. Érdemes ilyenkor megnyitni egy másik böngészőt, vagy inkognitó módot használni, (ha eddig nem tettük), és rögtön kiderül, hogy egyeznek-e az idők. Ha egyeznek, akkor egy valós akció végébe futottunk bele, de ha ott is 16-ról indul a számláló, az elsőben meg már 12-nél járunk, akkor van időnk alaposabban körülnézni.
8. Utánvét
Ha lehet utánvéttel rendelni, legalább biztosan kapunk valamit. Ez nem nagy vígasz, ha a termék rossz, nem olyan, mint amit vártunk, vagy nem is azt hozzák ki, de legalább abban biztosak lehetünk, hogy nem csak fizetünk és eltűnik a pénz. Egy igen gyakori csalási mód, amikor meg lehet venni valami „teleshopos” jellegű mindenre jó eszközt, vagy épp mindenkinek hasznos célszerszámot jó áron. Gyakran néhány ezer forintért, hogy ne gyanakodjanak a vevők, ne fektessenek nagy energiát az ellenőrzésbe, előre fizetnek. A termék nem érkezik meg, a vevő bosszankodik, levelet ír, amire vagy nem jön válasz, vagy biztosítják, hogy már úton van. Telik az idő, a csomag nem fog megérkezni, a hirdetést leveszik, az oldalt törlik. Az emberek pedig ekkora összegért nem fognak a fogyasztóvédelemhez menni, a csalók messze vannak, nemzetközi ügy megoldására nehéz számítani, marad a bosszankodás és jobb esetben a jól elköltött tanulópénz, ha legközelebb észrevesszük a csalást.
Emellett persze van sok olyan külföldi oldal, ahonnan csak kártyával lehet vásárolni, mivel érthető okokból nem postáznak ki valamit Kínából potyára. Ezeknél az oldalaknál rendelés előtt érdemes megnézni mások tapasztalatait, ha nem ismerjük még a helyet. Jó biztonsági intézkedés lehet (amennyiben lehetséges az adott helyen) pl. ha Paypal-lal fizetünk, amire egy fix összeget töltöttünk fel, így nem adjuk meg a bankkártya adatainkat.
9. Jöhet még egy új ellenőrző eszköz?
Témájában az URL ellenőrzéshez tartozik, mégis a végére hagytam, mert egy újabb eszközt ismerhetünk meg ami segít az azonosításban.
Kitekintés: Ha valaki szeretne egy új domaint létrehozni pl. az új cége nevével, akkor regisztrálnia kell egyet. Hol máshol, mint az erre szakosodott weboldalakon? Ott ellenőrizheti, hogy a név és a hozzá tartozó .hu, .com stb. nem foglalt-e. Ha foglalt, akkor megnézhető mikor és ki regisztrálta, meddig van lekötve (ha nem hosszabbítanak).
Ez a fajta ellenőrzés, amit mi is megtehetünk ingyenesen. Én a pl. a domdom.hu oldat szoktam használni. Ide egyszerűen bemásolom a weboldal nevét, ő pedig megmondja, hogy ha „atverosoldal.com” és .eu foglalt, de az atverosoldal.hu és még vagy negyven másik végződés szabad.
Nézzünk rá az infókra, amit a keresett végződéshez tartozik. Ha azt lájuk, hogy pár hete regisztrálták Kínában, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem mondjuk az 1998 óta a neten is elérhető amerikai céggel állunk szemben, hanem egy átverős oldallal.
+1 Visszaküldés
Ez nem igazán tartozik a „hagyományos” csalások közé, de egy elég kellemetlen (és néha szándékos) dolog, amire érdemes gondolni, ha a vásárlás mellett döntünk. Hova kell visszaküldeni a terméket, ha nem tetszik, vagy ha jótállást kell érvényesíteni.
Ha azt olvassuk, hogy a visszaküldési cím Hong Kong, vagy csak Szlovénia, akkor számoljunk vele, hogy az 3000 forintos terméket nem fogjuk visszaküldeni akkor se, ha kettétörve érkezik meg. A drágábbaknál pedig aggódhatunk, hogy odaér-e, és egyáltalán hogyan küldjük vissza.
Ennél zavaróbb, amikor egy magyar címről érkezik a minősíthetetlenül rossz termék, de visszaküldeni a világ végére kell, ha egyáltalán válaszolnak, vagy szót értünk a google fordítós chat-ben.
Lezárás
Most, hogy megvizsgáltuk a felkeresett weboldalt, tudjuk, hogy egy létező céggel, vagy vállalkozóval állunk-e szemben, jó helyen járunk-e. a termék valós lehet-e, könnyebben meghozhatjuk a döntés. Sokkal nagyobb biztonságban lehetünk annak ellenére, hogy a csaló módszerek fejlődnek, új ötletekkel állnak elő, mégis a legfontosabb, hogy „várjunk egy kicsit”.
A legtöbb átverés a kapkodásra épít, az impulzusvásárlást, a lejáró akciót, a soha vissza nem térő lehetőséget, az elszalasztástól való félelmet és a figyelmetlenséget használja ki.
Lehet, hogy a kutakodással, gyanakvással lemaradunk egy szuper akcióról, ez nem is vitás, de érdemes végig gondolni, hogy nyerünk-e annyit az akcióval, mint amekkora kockázatot vállalunk, ha elköltjük a pénzünket a semmire, vagy még rosszabb esetben banki adatokat adunk meg egy hamis oldalon.
Ha már az URL-ekről beszéltünk, a folytatásban kicsit részletesebben megnézzük őket, és azokat a trükköket, amikkel smsben találkozhatunk.
