Egy jól elkészített tesztterv fontos része a hatékony tervezésnek, a koordinálásnak és a tesztelési tevékenységek végrehajtásának, mivel közvetlenül hozzájárul a jobb szoftverminőség eléréséhez, növeli az ügyfél elégedettséget és ezáltal sikeressé teszi a projekt által leszállított terméket.
A dokumentum részletesen leírja a tesztelési célokat, stratégiákat, módszereket és az alkalmazott eszközöket, amelyek szükségesek a projekt sikeres megvalósításához. A tesztterv magában foglalja az előbbieken felül a tesztelés ütemezését és az erőforrások elosztását is, amelyek révén biztosítható, hogy minden tesztelési tevékenység időben és a megfelelő minőségi szinten valósuljon meg.
A koordinálás szempontjából a tesztterv kritikus szerepet játszik a csapat munkájának összehangolásában. Meghatározza a különböző szerepeket és felelősségeket, amelyeket a tesztelési folyamatban részt vevő tagoknak el kell látniuk. Ez elősegíti a zökkenőmentes együttműködést és kommunikációt a csapat tagjai között, minimalizálva a félreértéseket és az esetleges hiányosságokat.
Ebben a cikkben összeszedjük a kulcselemeit és azokat a gyakorlatban is bevált módszereket, amelyek elősegítik egy jól strukturált és hatékony tesztterv megírását. Részletesen tárgyaljuk a tervezés és kommunikáció fontosságát, a hatáskör (scope) és lefedettség meghatározását, valamint a tesztelési platform és eszközök kiválasztásának kritériumait, hogy a projekt összes érintettje tisztában legyen a célokkal és a szükséges lépésekkel. Emellett foglalkozunk az erőforrások elosztásának stratégiájával, a tesztesetek készítésének folyamatával, a hibajegyek felülvizsgálatával és a visszajelzések kezelésével, hogy a tesztelés minden szempontból hatékony és eredményes legyen.
- Tervezés, kommunikáció és kockázatkezelés
Ahhoz, hogy gondoskodni tudjunk egy jól körvonalazott tesztelési tevékenységről a szoftver életciklusa során, a tesztelői megközelítésre és a célok meghatározására van szükség a teszt tervezése során. Ez biztosítja a csapat minden tagja számára, hogy a fogalmakat, meghatározásokat egyformán értelmezzük, ezáltal minimalizáljuk a félreértéseket.
Az ütemterv megtartásához érdemes naponta egy rövid megbeszélést beiktatni, ahol a csapattagok megosztják az aktuális haladásukat és az esetlegesen felmerülő problémákat. De a hetet kezdhetjük egy külön megbeszéléssel, ahol információhoz juthat a csapat a termék aktuális állapotáról, visszajelzéseket, ötleteket oszthatunk meg és a prioritásokat tudjuk meghatározni. A megbeszélésekről készítsünk jegyzetet, amihez a csapat minden tagja hozzáférhet, ezáltal a fontos információk elérhetőek maradnak.
Elegendő tervezéssel és hatékony kommunikációval időben azonosíthatunk potenciális kockázatokat és elkerülhetjük az egyéb hibákat, amelyek különben a fejlesztési folyamat későbbi szakaszaiban jelentős problémákat okozhatnának. A megfelelően kezelt kockázatok és hibák csökkentik a fejlesztési ciklus idejét és költségeit, miközben növelik a projekt sikerességét. Ezáltal hatékonyabb tesztelési folyamatot érhetünk el, amely biztosítja a magasabb szintű szoftverminőséget és az ügyfelek elégedettségét. - Hatáskör (scope) és lefedettség
Egy tesztterv azonosítja azokat a funkciókat, amelyeket tesztelni kell. Ez segít teljes mértékben megérteni, mennyi tesztelői feladatot igényel a munka, hogy biztosítani tudjuk minden szükséges és kritikus terület lefedettségét a szoftverben. Amennyiben csak egy bizonyos tesztfázisra vonatkozik a teszttervünk, akkor elengedhetetlen, hogy ezt jelezzük a dokumentumban. Például UAT tesztelésnél más a megközelítés, mások a tesztelők is, ezért külön tervet szentelhetünk neki. A hatáskör meghatározásának tartalmaznia kell a végső termékkel leszállítandó funkcionalitást , a tesztelés során használt platformokat , olyanokat, mint a Windows vagy az Android, akár a beágyazott rendszereket, valamint azokat a területeket, amelyeket a fejlesztés érint. Fontos, hogy pontosan meghatározzuk a tesztelés hatáskörét, beleértve az elvárt működést és a tesztelés célját is. A hatáskör részletezését kiegészíthetjük különböző beállítási kritériumokkal, például meghatározva, hogy az eszköz típusa mondjuk tablet, és nem telefon, valamint meghatározhatjuk az operációs rendszer minimális verzióját. A tesztelt eszközök hatásköre speciális követelmények alapján is priorizálható, figyelembe véve az idő, a költségek, valamint a magas kockázatú területek jelentőségét. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy a tesztelési folyamat minden kritikus és fontos aspektusra kiterjedjen, hozzájárulva a termék magas minőségéhez.
Ajánlott a fejlesztőknek és a tesztelőknek közös javaslatok alapján együtt meghatározni ezeket a hatásköröket, hogy elkerülhetőek legyenek a szükségtelen plusz munkák. - Prioritások felállítása
A szoftver különböző funkciói közül elsőként azokat kell tesztelni, amelyek a legfontosabbak a felhasználók számára vagy a legnagyobb hatással vannak a rendszer működésére. Ez segít abban, hogy a kritikus hibákat minél előbb felfedezzék és kijavítsák. A tesztelési erőforrásokat úgy kell elosztani, hogy azok megfeleljenek az üzleti céloknak és követelményeknek. Például, ha egy adott funkció jelentős üzleti értékkel bír, annak tesztelését előtérbe kell helyezni. A későbbiek során érdemes felülvizsgálni a bejelentett hibák figyelembevétel alapján. A bejelentett hibák és problémák esetén a prioritásokat a hiba súlyossága és hatása alapján kell meghatározni. A kritikus, blokkoló hibák elsőbbséget élveznek a kisebb, kevésbé fontos hibákkal szemben. - Tesztelési platform kiválasztása
A legtöbb esetben a tesztelhető platformokat maga a termék meghatározza, ami azt jelenti, hogy egy mobil alkalmazás tesztelésénél kevés értelme lehet asztali operációs rendszeren is tesztelni. Webes applikációk tesztelésénél kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mely operációs rendszerek és böngészők a legelterjedtebbek az adott piacon, hogy a tesztelést ezekre fókuszálhassuk. Például az Egyesült Államokban a statisztikák azt mutatják, hogy a macOS felhasználók körében a Safari böngésző a legnépszerűbb, míg Windows alatt a Chrome böngésző dominál, ezért alapvető elvárás, hogy applikációnk hibátlanul működjön Windows/Chrome és Mac/Safari környezetben. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a második és harmadik legelterjedtebb böngészőket sem, mint például a Firefox és az Edge, hiszen a használati statisztikák szerint ezek is jelentős részesedéssel bírnak. Az operációs rendszerek kiválasztásánál érdemes a legelterjedtebb és legfrissebb verziókra fókuszálni . Ezeken a rendszereken történő tesztelés segít biztosítani, hogy az applikáció széles felhasználói bázis számára megfelelően működjön. - Teszteszközök kiválasztása
Miután eldöntöttük, hogy mely platformokon futtatjuk a tesztjeinket, fontos, hogy különböző eszköztípusokat is bevonjuk a tesztelésbe, amelyek az adott platformon támogatottak. A teszteszközök kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy ezek lefedjék:
– A felhasználói konfigurációk széles skáláját, hogy minél több felhasználói környezetet tudjunk ellenőrizni.
– A népszerű és a „zászlóshajó” mobil eszköztípusokat, amelyek széles körben elterjedtek és használatosak.
– A különböző hardverrel ellátott eszközöket, amelyek változatos teljesítményt nyújtanak, így a megbizonyosodhatunk a teljesítmény elégségességéről is. – Azokat az eszközöket, amelyek különböző hálózatokat használnak, hogy a hálózati teljesítmény is mérhető legyen.
Ideális esetben a tesztterv tartalmazza a legnépszerűbb eszközök listáját, valamint a legfrissebb operációs rendszereket, de nem szabad figyelmen kívül hagyni néhány régebbi típus gyors ellenőrzését (sanity check) sem. Ez azért fontos, mert sok felhasználó még mindig régebbi eszközöket használ, így biztosíthatjuk, hogy számukra is megfelelően működjön a szoftver. - Az erőforrás elosztása
A tapasztaltabb tesztelők, akik már mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a termékről, képesek gyorsan felismerni egy potenciális szoftverhibát . Az ilyen tesztelők kijelölése a felfedező és funkcionális tesztelési feladatokra nagymértékben növelheti a termékbe vetett bizalmat, és biztosítja a termék kiadásának biztonságát.
Jó döntés lehet időnként junior tesztelőket is bevonni ezekbe a feladatokba. A junior tesztelők friss szemmel és új perspektívával közelítik meg a tesztelést, így könnyebben észrevehetik azokat a hibákat, amelyek felett a sokat látott tesztelő szeme esetleg már átsiklik. Ez a kettős megközelítés lehetővé teszi, hogy a szoftver vagy akár a tesztesetek hibái is felszínre kerüljenek, így javíthatóvá váljanak.
Összességében tehát a tapasztalt tesztelők elengedhetetlenek a mélyebb hibák felismeréséhez és javításához, azonban a junior tesztelők bevonása frissítő perspektívát hozhat, ami hozzájárulhat a tesztelés hatékonyságához és a szoftver minőségének javításához. - Tesztesetek készítése
A tesztesetek készítése időigényes folyamat lehet, ám alapvető fontosságú a sikeres tesztfuttatás szempontjából. A részletesen kidolgozott tesztinstrukciók segítségével a tesztelők biztosíthatják, hogy a szoftver megfeleljen az összes előírt követelménynek és elvárásnak.
A tesztkészlet kialakításakor nemcsak a jelenlegi követelményeket kell figyelembe venni, hanem fontos, hogy a korábbi futtatások eredményeit is felhasználjuk . Ez azonban azt is jelenti, hogy gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a korábbi tesztesetek mindig naprakészek legyenek, és összhangban álljanak az aktuális funkcionális és üzleti követelményekkel.
Az ilyen gondos tervezés és frissítés nemcsak a tesztelési folyamat hatékonyságát növeli, hanem segít abban is, hogy a termék valóban megfeleljen a felhasználók elvárásainak és az üzleti céloknak. Így a tesztesetek nem csupán egy egyszeri eszköznek, hanem egy folyamatosan fejlődő, a minőségbiztosítás szerves részét képező elemnek tekinthetők, amelyek hozzájárulnak a szoftver sikeréhez és megbízhatóságához.
Kiemelten fontos, hogy a tesztesetek ne csak pozitív forgatókönyvekből álljanak. Ha kizárólag azokat az eseteket tesztelnénk, amikor minden tökéletesen működik, komoly hibák maradhatnának a termékben. Ezért fontos, hogy negatív forgatókönyveket is vizsgáljunk, ahol a rendszer hibásan működik vagy nem várt eredményeket produkál. Ezzel nagyobb eséllyel biztosíthatjuk, hogy a rendszer minden helyzetben megbízhatóan működjön, és a felhasználók számára stabil élményt nyújtson. - Hibajegyek, problémás esetek felülvizsgálata
A hibajegyek ellenőrzése egy olyan tevékenység, amely kifejezetten a teszteléshez kapcsolódik. A tesztterv feladata, hogy deklaráljuk a hibajegy életciklusát, illetve a hiba visszatesztelésének a prioritását a többi feladathoz mérten. Mivel ez a tevékenység nagyon specifikus, csak a tesztterv egy kisebb részét képezi, így viszonylag rövid idő alatt elvégezhető. Fontos, hogy ez az ellenőrzés egyértelmű és jól meghatározott legyen.
A hibajegyek visszatesztelése során szisztematikusan át kell vizsgálni és megerősíteni, hogy az azonosított és jelentett hibákat, problémákat a szoftverben vagy termékben megfelelően kezelték és megoldották.
A hibajegyellenőrzés tervezése során felmerülhet néhány különleges eset, amelyek fokozott figyelmet igényelnek. Ezek az esetek segíthetnek a prioritások meghatározásában a tesztelési folyamat során. Egy jól szervezett és kidolgozott hibajegykezelési rendszer biztosítja a tesztelők számára, hogy a szoftver egyre közelebb kerüljön az elvárt minőségi célok eléréséhez. Ezáltal nemcsak a szoftver általános minősége javul, hanem a végfelhasználók is megbízhatóbb és hibamentesebb terméket kapnak. - Visszajelzések
Érdemes meghallgatni az egész csapat véleményét. A tapasztalt és a junior tesztelőknek és fejlesztőknek egyaránt lehetnek jó meglátásaik és javaslataik. Ezek az információk felhasználhatóak a jövőbeni tesztekhez, tervezési stratégiák kialakításához és az általános tesztelési gyakorlat javításához, finomításához. Ezen felül a tesztelők találkozhatnak olyan nehezebben megoldható esetekkel a tesztelés során, melyek kihívást jelenthetnek a csapatnak. Vonjuk le a tanulságokat, hogy a jövőben minimalizálni tudjuk az ezekből adódó problémákat, nehézségeket! - Nyomon követés és dokumentáció
A nyomon követhetőség a követelmények, tesztesetek, tesztelési eredmények és hibajegyek közötti kapcsolatok követését és dokumentálását jelenti. Ez biztosítja, hogy minden követelmény megfelelően tesztelt, minden hiba kijavított, és minden teszt eredménye átlátható legyen.
Követelmények és tesztesetek nyomon követhetősége biztosítja, hogy minden követelményhez tartozzon megfelelő teszteset, ezáltal garantálva, hogy semmilyen fontos követelmény ne maradjon ki a tesztelésből, ami a lefedettséget biztosítja. A tesztesetek és tesztelési eredmények kapcsolata lehetővé teszi a végrehajtott tesztek és eredményeik követését, míg a hibajegyek és tesztesetek közötti kapcsolat biztosítja, hogy minden hiba kijavítása ellenőrizhető legyen és ne forduljon elő ismételten.
A nyomon követhetőség hiánya komoly problémákhoz vezethet a tesztelési folyamat során. Ha nem tudjuk pontosan ellenőrizni az üzleti és funkcionális követelmények lefedettségét, akkor előfordulhat, hogy a kritikus területek kimaradnak a tesztelésből. Ez a szoftver minőségének romlásához vezethet, és növelheti a hibák számát a végtermékben.
Ezért elengedhetetlen, hogy mindig biztosítsuk a követelmények pontos nyomon követhetőségét, és rendszeresen frissítsük a dokumentációkat, hogy azok mindig aktuálisak legyenek. Ezzel megelőzhetjük a tesztelési folyamat zavarait és biztosíthatjuk a szoftver magas minőségét.
Ha a dokumentumok nem naprakészek vagy hiányosak, nincsen bennük egyértelműen meghatározva az elvárt működés, az megzavarhatja a teszttervezést, és megakadályozhatja a hatékony munkavégzést. A tesztelők nem fognak tudni megfelelően felkészülni a tesztelésre, ami további kockázatokat jelent a projekt sikeressége szempontjából, mert minden szükséges információ, ami segíti a termék fejlesztésének megfelelő, elvárt irányba haladását, ezekben található. A hiányzó, hibás, szegényes dokumentáció helytelenül letesztelt termékhez vezethet.
Végszó
Az elégtelen tervezés számos problémához vezethet, amelyek negatívan befolyásolják a projekt sikerességét. Az egyik legfontosabb következménye a rossz erőforrás-elosztás, amely magában foglalja az idő, a munkatársak és a tesztelési környezet nem megfelelő kezelését. Ha az erőforrásokat nem optimalizáljuk, előfordulhat, hogy bizonyos feladatokra túl sok, míg másokra túl kevés idő és emberi erőforrás jut.
Ez a helyzet többféleképpen is megnehezítheti a munkát. Például, ha a termék kiadása késik a rossz tervezés miatt, az mindenkit kellemetlenül érinthet. A késedelmek miatt váratlan plusz kiadások merülhetnek fel, ami túllépi a tervezett költségvetést. Továbbá a munkatársaknak túlórázniuk kell, hogy pótolják az elmaradásokat, ami fokozott stresszhez és csökkenő morálhoz vezethet.
Mindezek mellett, ha a tervezés nem volt megfelelő, nagy a valószínűsége annak, hogy a végül kiadott termék nem felel meg a minőségi követelményeknek. A rossz minőségű termékek negatív visszajelzéseket vonhatnak maguk után, és veszélyeztethetik a vállalat hírnevét.
Ezért elengedhetetlen, hogy mindig elegendő időt és energiát fordítsunk a tervezésre. Egy alaposan kidolgozott tervezési folyamat segít megelőzni a fent említett problémákat, biztosítja az erőforrások optimális elosztását, és növeli a projekt sikerességének esélyét. Az alapos tervezés révén zökkenőmentesebb munkafolyamatot érhetünk el, elkerülhetjük a késedelmeket és költségtúllépéseket, valamint biztosíthatjuk, hogy a kiadott termék kiváló minőségű legyen.
Összefoglalva:
- Határozzuk meg és kommunikáljuk egyértelműen a tesztelés célját, hatáskörét, kockázatait, valamint azt, hogy milyen eredményeket várunk el a tesztektől.
- Állítsuk fel a prioritásokat, amivel a legkritikusabb hibák mielőbbi felfedezését segítjük.
- A platform kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a célközönség milyen eszközöket és rendszereket használ.
- Osszuk el hatékonyan a rendelkezésre álló tesztelői és tesztkörnyezet erőforrásokat.
- Győződjünk meg arról, hogy a legfontosabb funkciók lefedettek tesztesetekkel vagy tesztforgatókönyvekkel. Ezt akár régebbi tesztek aktualizálásával is elérhetjük.
- Biztosítsuk, hogy az ismert hibák és problémák megfelelően validálva és tesztelve legyenek.
- Hozzunk létre egy felületet, ahol a tesztelők megoszthatják meglátásaikat és javaslataikat. Ezek a visszajelzések épüljenek be a fejlesztési ciklusba, hogy folyamatosan javítsuk a termék minőségét.
- Vegyük figyelembe a nyomon követésre vonatkozó ajánlásokat, amivel a dokumentációt naprakészen tarthatjuk.
