Mobilalkalmazások 01: Webalkalmazások

Bevezető

Felhasználói szempontból a mobilalkalmazások az oktatási, információs, játék, szórakoztató, kommunikációs, e-kereskedelem stb. kategóriába sorolhatók. Fejlesztői szemszögből a mobilalkalmazások fajtáit az őket működtető különböző technológiák alapján tudjuk megkülönböztetni:

  • Mobil webalkalmazások: a webhelyek reszponzív verziói, amelyek bármilyen mobileszközön vagy operációs rendszeren működnek
  • Natív alkalmazások: Egy adott operációs rendszerhez vagy platformhoz készült alkalmazások, specifikusan egy platformhoz lettek fejlesztve (Android, iOS stb)
  • Hibrid alkalmazások: A hibrid alkalmazások a natív és a web alkalmazások keresztezései. Olyan, mint egy mobil weblap tartalma egy alkalmazás formátumában megjelenítve.
  • PWA: A progresszív webalkalmazás egyfajta modern web alkalmazás, amit használni olyan érzés mint egy webalkalmazást de működése olyan, mint egy natív alkalmazásé.

Ebben cikkben a mobil webalkalmazásokat vizsgáljuk meg jobban. Megnézzük az előnyös és hátrányos tulajdonságait és azt is, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha ilyen alkalmazást kell tesztelnünk.

A web alkalmazások tipikusan távoli szervereken tárolódnak és böngészőkön keresztül elérhetők a felhasználók készülékein. (telefon, tablet) Széleskörű vonzerejük a magasfokú kihasználhatóságukban rejlik. Bárki rövid idő alatt és minimális erőforrással indíthat weblapot mégis jelentős globális figyelmet kelthet vele.

Egy jó webalkalmazás gyorsan és hatékonyan működik, valamint mindent pontosan jelenít meg. Például a felhasználók 47%-a elvárja, hogy egy webalkalmazás két másodpercen belül töltsön be így a hatékonyság a fejlesztők és a tesztelők elsődleges célja.

A webalkalmazások előnyei

  • Platformok közötti kompatibilitás: A webalkalmazások kompatibilisek a legtöbb platformmal a technológiai ökoszisztémán belül. Csupán egy böngésző kell ahhoz, hogy teljesen betöltődjenek. Ez fokozza a skálázhatóságukat és kényelmessé teszi őket bármelyik cég vagy iparág számára.
  • Könnyen kezelhetőség: A webalkalmazások tesztelésére használt rendszereket elegendő egy szerveren tárolni. A végfelhasználók nincsenek bevonva egyetlen ilyen folyamatba se, így sokkal egyszerűbb a webalkalmazások karbantartása és kezelése.
  • Könnyen telepíthető: A webalkalmazásokat nem kell előre telepíteni. A felhasználónak szüksége van egy webcímre egy működő böngészőre és internet kapcsolatra ahhoz, hogy kapcsolódjon egy ilyen alkalmazáshoz. Ezenkívül a webalkalmazások még korlátozott sávszélességen is működnek, ezáltal szélesebb körű felhasználást tesztnek lehetővé.
  • Költséghatékonyság: A webalkalmazások nem csak megfizethetőek natív és hibrid társaikkal összehasonlítva, de karbantartásuk is sokkal olcsóbb. Fejlesztési és tesztelési folyamataik kevésbé hosszadalmasok és bonyolultak ezért a webalkalmazások költséghatékonyak, és elismertek.

A webalkalmazások hátrányai

  • Teljesítmény: A webalkalmazások sokszor nagy méretük miatt nagymértékben csökkentik teljesítményüket. A web alkalmazásoknak általálban körülbelül 10 másodpercük van, hogy jó benyomást tegyenek a felhasználóra, így ha ez alatt nem teljesen töltődnek be a vállalat potenciális ügyfeleket veszít a kisebb teljesítmény miatt.
  • Biztonság: A biztonság a webalkalmazások esetében aggodalomra ad okot. Tanulmányok kimutatták, hogy a hackerek 10 webalkalmazásból 9-et használhatnak a felhasználók megtámadására. Ezenkívül a webalkalmazások 68%-át olyan jogsértések fenyegetik, amelyek érzékeny adatok ellopására irányulnak. Érdekes módon a sebezhetőségek 82%-a az alkalmazás kódjában található.
  • Nem támogatottak az offline adottságok
  • Korlátozott funkcionalitás a hibrid és natív alkalmazásokkal összehasonlítva: Nincs hozzáférés a fájlrendszerhez és a helyi erőforrásokhoz.
  • Problémák a viszonteladással: A Google Play és az App Store nem támogatja a mobilwebes alkalmazások viszonteladását.

Mobil webalkalmazások tesztelése

Reszponzív megjelenés: Mobil eszközökön a weboldalaknak reszponzívan kell megjelennie. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a tartalmat többféle elrendezésben is meg kell tudni jeleníteni, attól függően, hogy egy adott eszköznek mekkora a képernyőfelbontása, illetve álló vagy fekvő formában használjuk az adott weboldalt. Nem jó megoldás, hogy a PC-re szánt webalkalmazást „lekicsinyítjük”.

Webelemek érintőképernyős kezelhetősége: A webalkalmazásoknál elterjedt, adatbevitelre való mezők működése kicsit eltérhet PC-n (billentyűzet + egér), mint érintőképernyőn. Például lehet, hogy egy monitoron megjelenő csúszka kényelmes megoldás számértékek kiválasztására (egérrel), de a mobil képernyőjén ez már kényelmetlen.

Böngészők közötti és kompatibilitási tesztelés: Egy webes alkalmazás esetén bizonyosnak kell lenni, hogy az alkalmazás az elvárt módon jelenjen meg minden támogatott böngészőn, különböző operációs rendszerek kombinációin. Ezzel párhuzamosan arról is meg kell bizonyosodni, hogy az alkalmazás kisebb felbontású eszközökön is hasonlóan nézzen ki és hasonló érzést keltsen.

Biztonsági tesztelés és link ellenőrzés: A biztonsági tesztelés szempontjából meg kell győződnie arról, hogy a felhasználói munkamenet a várt módon működik. Az alkalmazásban nem lehetnek hibás linkek. Sok olyan online eszköz van, ami nyílt forráskódú, ezek felhasználhatók a hibás kódok szűrésére.

Cookie tesztelés: A Cookie-k apró file-ok melyek egy átmeneti könyvtárban tárolódnak a gépen és az alkalmazás munkamenetének fenntartására szolgálnak. A tesztelés során ellenőrizni kell a működését mindkét esetben, akkor is, amikor be van kapcsolva a böngésző beállításaiban és akkor is amikor ki van kapcsolva.

Összegzés

A mobil webes alkalmazások működése és tesztelése sok mindenben azonos a „sima” webalkalmazások működésével és tesztelésével. A különbség nagyrészt a méretkülönbségből adódik, másrészt a mobil webböngészők működési különbségeiből. A következő részben a natív alkalmazásokat vizsgáljuk meg tesztelési szempontból.

Megosztás

Kérsz értesítést a legújabb cikkekről?

Kapcsolódó cikkek

A legtöbb tesztstratégia már a projekt elején elbukik

Amikor egy projekt a végén minőségi gondokkal küzd, a reflex szinte mindig ugyanaz: a tesztelést okoljuk. „Nem teszteltek eleget”, „átcsúszott egy hiba”, „a QA nem fogta meg”. Kényelmes magyarázat, mert a folyamat legvégére mutat, oda, ahol a baj láthatóvá vált. Pedig a valódi ok gyakran nem a tesztelésben rejlik. Maga a tesztstratégia dönti el jó

AI rendszerek tesztelése: miért teljesen más, mint egy hagyományos szoftveré?

Egyre több cég épít AI funkciót a termékébe: chatbotot az ügyfélszolgálatra, ajánlórendszert a webshopba, dokumentumfeldolgozót a háttérfolyamatokba, döntéstámogatót a szakértői munkába. A vezetők jó része ilyenkor ugyanúgy áll a teszteléshez, mint bármely más szoftvernél: „írjuk meg a teszteseteket, nézzük meg, átmegy-e”. Csakhogy egy AI rendszer másképp működik, és ami fontosabb: másképp is hibázik. Ezért másképp

AI által generált kód = új QA kihívások

Az AI asszisztensek (a GitHub Copilottól a különféle nagy nyelvi modellekig) néhány év alatt a szoftverfejlesztés mindennapi eszközévé váltak. Egy funkció, amelynek megírása korábban órákba telt, ma percek alatt elkészül. A fejlesztői produktivitás növekedése valós és mérhető. Csakhogy a sebesség önmagában megtévesztő mutató. A kód gyorsabb megírása ugyanis nem jelenti azt, hogy a kód jobb

Scroll to Top

Töltse le tesztelőink szakmai profilját

Adja meg elérhetőségét egyszer és férjen hozzá valamennyi elérhető profilhoz.